E.ON standard vs. nem standard igények

E.ON standard és nem standard igények

Új villamos csatlakozás vagy teljesítménybővítés esetén az igény standard vagy nem standard eljárásban valósítható meg.

Standard igény esetén az igénybejelentés csak akkor indítható el, ha a mérőhely és az elosztói engedélyes tulajdonában lévő csatlakozó- és közcélú hálózat is megfelel az előírt műszaki feltételeknek.

Ha a feltételek valamelyike nem teljesül, az igény nem standardnak minősülhet. Ilyen esetben hálózatfejlesztésre, villamos tervre, külön műszaki egyeztetésre vagy egyedi eljárásra lehet szükség.

Az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük

A kisfeszültségű, 0,4 kV-os közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási hely akkor kezelhető standard igényként, ha valamennyi felsorolt feltétel teljesül.

1

A felhasználási helyre igényelt legnagyobb csatlakozási áramerősség

Fogyasztásmérőnként és fázisonként az igényelt névleges csatlakozási áramerősség nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

Minden napszaki tarifa 3 × 32 A
Vezérelt tarifa 3 × 32 A
Idényjellegű, hőszivattyús tarifa 3 × 16 A

Ezek az értékek meglévő, külön rendeltetésű mérőhelyek esetén értendők.

Egyfázisú igény esetén legfeljebb 40 A igényelhető. Ha bármelyik érték túllépi a fenti határokat, az igény nem standardnak minősül.
2

A csatlakozóvezeték nyomvonalának hossza

A csatlakozóvezeték nyomvonalának hossza standard igény esetén nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

  • földkábeles csatlakozás esetén: legfeljebb 50 méter;
  • egyfázisú szabadvezetékes csatlakozás esetén: legfeljebb 40 méter;
  • háromfázisú szabadvezetékes csatlakozás esetén: legfeljebb 30 méter.

A csatlakozóvezeték típusának meghatározásakor a helyi építési szabályzatot is figyelembe kell venni. Előfordulhat, hogy az adott település vagy terület szabályozása csak földkábeles csatlakozást engedélyez.

3

A közcélú hálózat megfelelő keresztmetszete

A közcélú hálózat vezetékének keresztmetszete legalább 4 × 50 mm² kell legyen. A hálózati adatok ellenőrzése az E-közmű rendszerében vagy az elosztói engedélyessel történő egyeztetés alapján végezhető el.

4

Külterületi vagy zártkerti ingatlan

Külterületi vagy zártkerti ingatlan esetén, ha az igény meghaladja az 1 × 16 A értéket, a rendelkezésre álló közcélú hálózat vezetékének legalább 4 × 50 mm² keresztmetszetűnek kell lennie.

5

Társasházi csatlakozás

Társasházaknál a standard igény felső határa 4 + 1 felhasználási hely, vagyis négy lakás és egy közösségi mérés. Az ezt meghaladó igényt nem standard eljárásban kell benyújtani.

6

A felhasználási hely nem lehet zárolt körzetben

A standard eljárás feltétele, hogy a felhasználási hely ne szerepeljen az elosztói engedélyes zárolt körzeteinek listáján.

E.ON partnerkapcsolati és zároltkörzet-információk

Mi történik, ha az igény nem standard?

Nem standard igény esetén az elosztói engedélyes külön műszaki vizsgálatot végezhet. Szükség lehet:

  • hálózatfejlesztésre;
  • egyedi műszaki-gazdasági egyeztetésre;
  • csatlakozóberendezési vagy hálózati villamos tervre;
  • kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező bevonására;
  • az elosztói engedélyes külön jóváhagyására;
  • hosszabb ügyintézési és kivitelezési időre.

Fontos tájékoztatás

A standard besorolás nem kizárólag az igényelt áramerősségtől függ. A közcélú hálózat állapota, a csatlakozóvezeték hossza és típusa, az ingatlan elhelyezkedése, valamint a helyi hálózati adottságok együttesen határozzák meg, hogy az igény standard eljárásban teljesíthető-e.

Nem tudja, hogy standard-e az igénye?

Küldje el a helyszín címét, az igényelt teljesítményt és a csatlakozás alapadatait. Segítünk megállapítani, milyen eljárásra, dokumentációra és mérőhelyi munkára lehet szükség.

Ajánlatkérés Kapcsolat

E.ON Teljesítmény bővítés, villanyóra amper növelés

Teljesítménybővítés, amperbővítés ára 2026-ban

Teljesítménybővítés ára 2026-ban: összesen 32 amper névleges csatlakozási teljesítményig nincs csatlakozási alapdíj; efelett a díj nettó 3 900 Ft/A, azaz bruttó 4 953 Ft/A. A mérőhely szabványosításának, a vezetékcserének és a villanyszerelői munkának a költsége külön tétel. Az oldalon az 1 × 32 A, a 3 × 16 A és a 3 × 32 A bővítés számítására is talál példát.

A háztartásokban található elektromos fogyasztók száma folyamatosan növekszik. Mosogatógépet, szárítógépet és elektromos autót vásárolunk, klímát szereltetünk fel, és gyakran több nagyobb teljesítményű készüléket használunk egyidejűleg.

Egy lakás vagy családi ház maximális áramfelvételét a fogyasztásmérőnél elhelyezett főbiztosító, vagyis az áramszolgáltatói kismegszakító névleges áramerőssége határozza meg. Ez az elosztói engedélyes tulajdonát képezi, névleges áramerőssége pedig a fogyasztási hely szerződésében rögzített.

Ha a rendelkezésre álló teljesítmény már nem elegendő, akkor teljesítménybővítésre – közismert nevén amperbővítésre vagy villanyóra-bővítésre – lehet szükség.

Az áramszolgáltatói kismegszakító cseréjét és zárópecsételését kizárólag az elosztói engedélyes szakemberei végezhetik, a szükséges műszaki feltételek teljesítése és a regisztrált villanyszerelői dokumentáció elkészítése után.

Nem minden mérőhely bővíthető átalakítás nélkül

A teljesítménybővítés előtt ellenőrizni kell a fogyasztásmérőhely, a méretlen és mért fővezetékek, valamint a fogyasztói hálózat műszaki állapotát. Régebbi mérőhelyeknél fővezetékcsere, mérőhely-szabványosítás vagy más műszaki beavatkozás is szükségessé válhat.

A teljesítménybővítés folyamata

1

Igényegyeztetés és helyszíni felmérés

Egyeztetjük az igényeket, tájékoztatjuk a szükséges teendőkről, helyszíni felmérést végzünk, majd árajánlatot készítünk.

2

Műszaki ellenőrzés és a szükséges munkák elvégzése

A helyszíni felülvizsgálat során ellenőrizzük a méretlen és mért fővezetékek keresztmetszetét és műszaki állapotát, a fogyasztásmérőhely és a fogyasztói hálózat állapotát, valamint a megfelelő védelmi mód kialakítását.

A felülvizsgálat eredménye alapján állapítható meg, hogy a mérőhely bővíthető-e az igényelt áramerősségig, illetve szükséges-e fővezetékcsere, mérőhely-szabványosítás vagy más műszaki beavatkozás.

3

Ügyintézés és készre jelentés

Standard igény esetén szabványosítjuk vagy felülvizsgáljuk a mérőhelyet, és igény szerint az E.ON online rendszerében, teljes körű meghatalmazással intézzük a szükséges dokumentumok benyújtását és az igény készre jelentését.

Ha villamos terv készítése szükséges, annak elkészítése és áramszolgáltatói jóváhagyása minden esetben megelőzi a mérőhelyi munkát.

4

Szerződések, díjfizetés és a bővítés elvégzése

A mérőhely készre jelentését követően az E.ON megküldi a szükséges szerződéseket és – amennyiben van fizetendő díj – a csatlakozási díjról szóló számlát. A szerződéseket aláírva vissza kell küldeni, a számlát pedig be kell fizetni.

Ezt követően az elosztói engedélyes szakemberei egyeztetett időpontban elvégzik a főbiztosító, szükség esetén a fogyasztásmérő cseréjét és a zárópecsételést.

Várható átfutási idő: körülbelül 3–4 hét. A zárópecsét felhelyezésekor a fogyasztónak vagy meghatalmazottjának jelen kell lennie.

Háromfázisú teljesítménybővítés 3x16 amperes áramszolgáltatói kismegszakítókkal
Példa: háromfázisú teljesítménybővítés 3 × 16 amperre

A teljesítménybővítés csatlakozási díja

A bővítés az elosztói engedélyes felé összesen 32 amper névleges csatlakozási teljesítményig csatlakozási díj nélkül igényelhető.

32 amper fölött: 3 900 Ft + ÁFA/amper, azaz bruttó 4 953 Ft/amper

A minden napszaki mérő mellé igényelt más tarifa teljesítménye nem jár külön díjmentesen. Az összes igényelt teljesítményt figyelembe kell venni, a fázisonként igényelt amperértékek pedig összeadódnak.

Hogyan számítandó a 32 amper?

Egyfázisú csatlakozás

Egyfázisú csatlakozás esetén 1 × 32 A-ig nem kell csatlakozási díjat fizetni.

Háromfázisú csatlakozás

A három fázis amperértékei összeadódnak. Például 3 × 16 A összesen 48 A, ezért a díjmentes 32 A fölötti 16 A után kell csatlakozási díjat fizetni.

Példák a csatlakozási díj kiszámítására

A példák a bruttó 4 953 Ft/amper csatlakozási díjjal számolnak.

3 × 10 A minden napszaki tarifáról 3 × 16 A minden napszaki és 3 × 16 A vezérelt tarifára

Összesített igény: 96 A
Fizetendő teljesítmény: 96 A − 32 A = 64 A
64 × 4 953 Ft = 316 992 Ft

1 × 16 A-ről 3 × 32 A minden napszaki tarifára

Összesített igény: 96 A
Fizetendő teljesítmény: 96 A − 32 A = 64 A
64 × 4 953 Ft = 316 992 Ft

3 × 16 A minden napszaki tarifáról 3 × 16 A minden napszaki és 1 × 25 A vezérelt tarifára

Összesített igény: 73 A
Fizetendő teljesítmény: 73 A − 32 A = 41 A
41 × 4 953 Ft = 203 073 Ft

1 × 20 A minden napszaki tarifáról 1 × 20 A minden napszaki és 1 × 20 A vezérelt tarifára

Összesített igény: 40 A
Fizetendő teljesítmény: 40 A − 32 A = 8 A
8 × 4 953 Ft = 39 624 Ft

1 × 25 A-ről 3 × 16 A minden napszaki és 3 × 16 A H tarifára

Összesített igény: 96 A
Fizetendő teljesítmény: 96 A − 32 A = 64 A
64 × 4 953 Ft = 316 992 Ft

Miért mondhatja a szerelő, hogy csak 25 amperig bővíthető?

A 32 amperig igénybe vehető csatlakozásidíj-kedvezmény nem jelenti azt, hogy minden meglévő villamos hálózat műszaki beavatkozás nélkül el is bírja ezt a teljesítményt. A bővítés lehetősége függ a vezetékek anyagától és keresztmetszetétől, a mérőszekrény típusától és elhelyezésétől, valamint a megfelelő védelmi mód meglététől. Régebbi épületeknél gyakran fővezetékcsere vagy mérőhely-szabványosítás szükséges.

Mikor szükséges villamos terv?

Társasházi felhasználási helyeken a társasházi összekötő berendezés és a felszálló méretlen fővezetékek terhelhetőségét is vizsgálni kell. Ha az azonos fázishoz tartozó áramkorlátozók összeadott értéke az igényelt bővítéssel fázisonként meghaladja a 32 ampert, kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező által készített csatlakozóberendezési terv szükséges.

A mérőhely szabványosítása ilyen esetben csak a villamos terv áramszolgáltatói jóváhagyása után kezdhető meg.

Villamos tervre lehet szükség egyfázisú csatlakozás háromfázisúra történő bővítésekor, új tarifa – például H tarifa – igénylésekor, illetve akkor is, ha a fogyasztásmérőhely nem a tulajdonjogi határon helyezkedik el.

Családi házak és társasházak

Ha a fogyasztásmérőhely a csatlakozóvezeték végpontján, a tulajdonjogi határon helyezkedik el – például családi házak szabadvezetékes vagy földkábeles csatlakozásánál –, általában nem szükséges külön villamos tervet készíteni. Ilyenkor elegendő lehet a regisztrált villanyszerelő által kialakított típus-fogyasztásmérő szekrény és a szükséges dokumentáció.

Ha a fogyasztásmérőhely nem a tulajdonjogi határon van, és a csatlakozási pont, valamint a mérőhely között fogyasztói tulajdonú méretlen vezetékszakasz található, az elosztói engedélyes villamos tervet kérhet. A társasházi mérőhelyek jellemzően nem a csatlakozási ponton helyezkednek el, ezért a bővítések gyakran tervkötelesek.

Hivatalos információk

Az oldalon szereplő információk tájékoztató jellegűek. A pontos műszaki feltételeket és a fizetendő csatlakozási díjat minden esetben az aktuális igény, valamint az elosztói engedélyes mindenkori előírásai határozzák meg.

E.ON hivatalos tájékoztató a teljesítménybővítésről

Teljesítménybővítést szeretne?

Írja meg a jelenlegi amperértéket, az igényelt teljesítményt, a munkavégzés helyszínét, és lehetőség szerint csatoljon fényképeket a fogyasztásmérőhelyről.

Ajánlatkérés Kapcsolat

Kikapcsolt, leszerelt villanyóra visszakapcsolás / Új bekapcsolás. Hogyan?

Kikapcsolt villanyóra visszakapcsolása 2026-ban

Előfordulhat, hogy az áramszolgáltató különböző okok miatt
kikapcsolja a villamosenergia-szolgáltatást, vagy a
fogyasztásmérőt is leszereli. A visszakapcsolás menete attól függ,
hogy milyen módon történt a kikapcsolás, a fogyasztásmérő még a
helyszínen van-e, illetve a korábbi hálózati szerződések fennállnak-e.

Kikapcsolt vagy leszerelt fogyasztásmérő esetén szükség lehet a
mérőhely regisztrált villanyszerelő által végzett műszaki
felülvizsgálatára, szabványosítására, valamint a szükséges
dokumentáció és kivitelezői nyilatkozat elkészítésére.

Villanyóra-visszakapcsolás 2026-ban: a teendők röviden

Budapesten és Pest megye nagy részén két szolgáltató érintett: a tartozást és a villamosenergia-szerződést rendszerint az MVM Nextnél kell rendezni, a műszaki visszakapcsolást pedig az E.ON hálózati elosztója végzi.

  1. Rendezni kell az összes lejárt tartozást, kamatot, felszólítási és egyéb költséget az MVM Next felé.
  2. Meg kell fizetni a visszakapcsolási díjat az illetékes E.ON hálózati elosztónak. A mindenkori díjösszeget és a fizetési adatokat az E.ON aktuális értesítőjén vagy ügyfélszolgálatán kell ellenőrizni.
  3. A tartozás rendezését igazolni kell az MVM Next felé. Az MVM Next ezt követően kezdeményezi a visszakapcsolást az illetékes E.ON hálózati elosztónál; az E.ON által kért díjat és esetleges igazolásokat az aktuális tájékoztatás szerint kell rendezni.
  4. A munkavégzéskor a felhasználónak vagy nagykorú meghatalmazottjának a helyszínen kell lennie, és biztosítania kell a mérőhely ellenőrzését.

Hatályos szerződés esetén az MVM Next a teljes tartozás igazolt rendezésétől számított 24 órán belül kezdeményezi a visszakapcsolást az illetékes E.ON hálózati elosztónál. A helyszíni műszaki visszakapcsolás időpontjáról és feltételeiről az E.ON ad tájékoztatást.

Ha a mérőhely több mint 12 hónapja ki van kapcsolva, regisztrált villanyszerelői ellenőrző lap szükséges. A mérőhelyet nem kell automatikusan teljesen átépíteni, ha megfelel a létesítéskori előírásoknak, biztonságos, zárópecsételhető és a vezetékek megfelelőek.

Ha a fogyasztásmérőt leszerelték vagy a korábbi szerződések megszűntek, új bekapcsolási eljárásra lehet szükség. A hiánytalan műszaki, gazdasági és szerződéses feltételek teljesülése után az E.ON hálózati elosztói üzletszabályzata főszabály szerint 8 munkanapos bekapcsolási határidőt rögzít.

Frissítve: 2026. július 21.

Fontos: Az ügyintézés menete, a díjak, a határidők és a szükséges nyomtatványok idővel változhatnak. Az eljárás megkezdése előtt mindig ellenőrizze az aktuális feltételeket az MVM Next és az E.ON hivatalos oldalán. A fenti összefoglaló általános tájékoztatás, nem minősül az energiaszolgáltató vagy a hálózati elosztó hivatalos tájékoztatásának.

Miért kapcsolhatják ki a villamosenergia-szolgáltatást?

  • ki nem egyenlített villanyszámla vagy fennálló tartozás;
  • elmulasztott vagy elhúzódó felhasználóváltozás, illetve névátírás;
  • szabálytalan vételezés vagy a fogyasztásmérés befolyásolásának
    gyanúja;
  • elhúzódó hagyatéki ügyintézés, amikor az új felhasználó a
    szükséges dokumentumok hiánya miatt nem tud szerződést kötni;
  • a hálózati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése.


Nem mindegy, hogy a mérőhelyet kikapcsolták, vagy a
fogyasztásmérőt is leszerelték

Ha a fogyasztásmérő még a helyszínen van, a szolgáltatás
visszaállítása bizonyos esetekben visszakapcsolási eljárásban
történhet. Ha a fogyasztásmérőt leszerelték, a szerződések
megszűntek, vagy a csatlakozást is elbontották, új bekapcsolási
eljárásra és a mérőhely aktuális előírások szerinti kialakítására
lehet szükség.


1

Kikapcsolás a fővezetéken

Ilyen esetben az elosztói engedélyes a fogyasztásmérőhöz
csatlakozó vezetéket kiköti, majd a mérőhelyet zárópecséttel
látja el, de a fogyasztásmérő a helyszínen marad.

A tartozás rendezését, a szükséges ügyintézést és a
visszakapcsolási feltételek teljesítését követően az
elosztói engedélyes visszaállíthatja a szolgáltatást.

A kikapcsolás időtartamától és az ügy körülményeitől függően
szükség lehet a mérőhely E.ON minősített, regisztrált
villanyszerelő által végzett felülvizsgálatára, valamint
kivitelezői nyilatkozat kiállítására.


2

Kikapcsolás a fogyasztásmérő leszerelésével

Az elosztói engedélyes a kikapcsolást a fogyasztásmérő
leszerelésével, illetve szükség esetén a méretlen fővezeték
vagy a csatlakozóvezeték megszüntetésével is elvégezheti.

Ha a fogyasztásmérő az ingatlanon belül található, annak
leszereléséhez bejutás szükséges. Ha a mérő az ingatlanon
kívül, hozzáférhető helyen van, a leszerelés a felhasználó
jelenléte nélkül is megtörténhet.


A fogyasztásmérő leszerelése és a korábbi szerződések
megszűnése után a szolgáltatás helyreállítása új
bekapcsolási eljárást igényelhet.

Milyen munkákra lehet szükség?

A mérőhely műszaki állapotától és kialakításától függően az
alábbi munkák válhatnak szükségessé:

  • a meglévő fogyasztásmérőhely műszaki felülvizsgálata;
  • rendszerengedélyes, tipizált fogyasztásmérő szekrény
    kialakítása;
  • a méretlen és mért fővezetékek ellenőrzése, szükség esetén
    cseréje;
  • a megfelelő védelmi mód és földelés kialakítása;
  • áram-védőkapcsoló – közismert nevén FI-relé – beépítése,
    amennyiben az a fogyasztói hálózat kialakítása miatt szükséges;
  • a szükséges műszaki dokumentáció és kivitelezői nyilatkozat
    elkészítése;
  • az elosztói engedélyes felé szükséges ügyintézés és készre
    jelentés.

Kikapcsolt mérőhely szabványosítás előtt és után

Példa egy általunk felújított és szabványosított
fogyasztásmérőhelyre.

Kikapcsolt, nem szabványos fogyasztásmérőhely


Előtte: kikapcsolt, nem szabványos mérőhely

Szabványosított fogyasztásmérőhely


Utána: szabványosított fogyasztásmérőhely

Új bekapcsolás

Új bekapcsolás szükséges olyan ingatlannál, ahol korábban még
nem volt villamosenergia-vételezési lehetőség, illetve akkor is,
ha a korábbi csatlakozást megszüntették, a fogyasztásmérőt
leszerelték és új hálózati szerződés megkötése szükséges.

Az eljárás és a szükséges műszaki dokumentáció függ az ingatlan
típusától, a meglévő közcélú hálózattól, a csatlakozás módjától,
az igényelt teljesítménytől és attól, hogy szükséges-e villamos
terv készítése.

Új bekapcsolás társasházban

Társasházi mérőhely esetén ellenőrizni kell a társasházi
csatlakozóberendezés, a felszálló méretlen fővezeték és a
meglévő hálózat műszaki adottságait.

Az igény jellegétől és a társasházi hálózat kialakításától
függően kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező által
készített csatlakozóberendezési tervre és annak elosztói
jóváhagyására lehet szükség.

A jóváhagyott műszaki feltételek alapján kialakítjuk a
rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyet, elkészítjük a szükséges
vezetékezést és dokumentációt, majd elvégezzük a készre jelentést.

Új bekapcsolás családi háznál

Családi házaknál a fogyasztásmérőhely általában a
csatlakozóvezeték végpontján, a tulajdonjogi határon kerül
kialakításra. A helyszíni adottságoktól és az elosztói
előírásoktól függően szabadvezetékes vagy földkábeles csatlakozás
alakítható ki.

A fogyasztásmérő szekrény elhelyezhető például kerítéspillérben,
épített falban, megfelelő segédoszlopon vagy erre a célra
rendszerengedéllyel rendelkező, talajba telepíthető
mérőszekrényben.

A mérőhely kialakításának költsége a felhasználót terheli. A
csatlakozás pontos műszaki feltételeit, az esetleges
csatlakozási díjat és az eljárás menetét az adott igény és az
elosztói engedélyes előírásai határozzák meg.

Ideiglenes fogyasztásmérőhely

Építkezés vagy más átmeneti villamosenergia-igény esetén
ideiglenes fogyasztásmérőhely kialakítása kérhető. A mérőhely
kialakítása és a csatlakozás módja a helyszíni hálózati
adottságoktól, valamint az elosztói engedélyes előírásaitól függ.

A mérőhelyhez megfelelő fogyasztói főelosztó alakítható ki,
amelyben az építkezéshez szükséges egy- és háromfázisú
csatlakozóaljzatok, kismegszakítók és áram-védőkapcsoló is
elhelyezhető.

Ideiglenes fogyasztásmérőhely segédoszlopon


Ideiglenes mérőhely segédoszlopon

Építési főelosztó egy- és háromfázisú csatlakozóaljzatokkal


Egy- és háromfázisú csatlakozóaljzatokkal kialakított főelosztó

Általunk kialakított végleges fogyasztásmérőhelyek

Néhány példa korábbi mérőhelyi kivitelezéseinkből.

Társasházi csoportos fogyasztásmérőhely kerítéspillérre szerelve


Társasházi csoportos mérőhely

Egy mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény földkábeles csatlakozáshoz


Egy mérőhelyes szekrény földkábeles csatlakozáshoz

Két mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény földkábeles csatlakozáshoz


Két mérőhelyes szekrény földkábeles csatlakozáshoz

Kerítéspillérre telepített dupla háromfázisú fogyasztásmérőhely


Dupla háromfázisú mérőhely kerítéspillérben

Minden napszaki, vezérelt és H tarifás társasházi fogyasztásmérőhely


Minden napszaki, vezérelt és H tarifás mérőhely

Fogyasztásmérőhely csatlakoztatása az elosztóhálózathoz


Csatlakoztatás az elosztóhálózathoz

Fontos tájékoztatás

A visszakapcsolás és az új bekapcsolás pontos menete minden
esetben az adott felhasználási hely műszaki és szerződéses
állapotától függ. A szükséges dokumentumokat, a mérőhelyi
követelményeket és az ügyintézés módját az elosztói engedélyes
aktuális előírásai határozzák meg.

Kikapcsolták vagy leszerelték a fogyasztásmérőt?

Írja meg a munkavégzés helyszínét, a kikapcsolás körülményeit,
és lehetőség szerint csatoljon fényképeket a teljes
fogyasztásmérőhelyről. A rendelkezésre álló adatok alapján
tájékoztatjuk a szükséges teendőkről.


Ajánlatkérés


Kapcsolat

Villamos biztonsági felülvizsgálat ingatlan eladáskor vagy bérbeadáskor (VBF) – KÖTELEZŐ?

Kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat ingatlan eladásakor?

A rövid válasz: IGEN.

Ingatlan eladásakor, tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni, ha nem áll rendelkezésre az ingatlan villamos berendezéséről 6 évnél nem régebbi, felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum.

Villamos biztonsági felülvizsgálat ingatlan eladásakor és bérbeadásakor

Mikor kötelező a VBF?

Tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor akkor kell elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot, ha az ingatlan villamos berendezéséről nem áll rendelkezésre 6 évnél nem régebbi ellenőrzési dokumentum.

Mit ír elő a jogszabály?

A

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet

1. melléklete, a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat meghatározza azokat az eseteket, amikor a villamos berendezés műszaki biztonsági állapotát ellenőrizni kell.

Ilyen ellenőrzés szükséges többek között:

• A villamos berendezés első üzembe helyezése előtt.

• Rendkívüli eseményt követően.

• Átalakítás vagy javítás után, az ismételt üzembe helyezés előtt.

• A jogszabályban meghatározott időszakonként.

Bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, a rendeletben meghatározott feltételek szerint.

Mikor nem szükséges újra elvégeztetni a felülvizsgálatot?

Nem szükséges új villamos biztonsági felülvizsgálatot végeztetni, ha a bérbeadás vagy tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebbi, felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum rendelkezésre áll.

Ilyen dokumentum lehet például:

• Villamos biztonsági felülvizsgálati minősítő irat.

• Korábbi érintésvédelmi minősítő irat.

• A villamos berendezés első ellenőrzését igazoló dokumentáció.


A rendelet a 6 évnél nem régebbi ellenőrzési dokumentum meglétét írja elő.

Önmagában az sem teszi automatikusan szükségessé az új felülvizsgálatot, ha a meglévő, még 6 évnél nem régebbi minősítő irat hibákat vagy nem megfelelő minősítést tartalmaz. A feltárt hibák kijavítása ettől még biztonsági szempontból szükséges lehet.

A régi „kiskapu”: 32 amper és 30 mA

Sokan még mindig arra hivatkoznak, hogy nem szükséges villamos biztonsági felülvizsgálat, ha az ingatlanban:

• Fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramerősségű túláramvédelem található.

• Legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsoló, közismert nevén FI-relé van beépítve.


Ez a kivétel nem a tulajdonosváltáskor vagy bérbeadáskor szükséges felülvizsgálatra vonatkozik.

A jelenlegi szabályozás szerint ez a feltétel az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyására vonatkozhat. Az ingatlan adásvétele és bérbeadása nem időszakos, ismétlődő felülvizsgálat.

Összefoglalva

Tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor a villamos biztonsági felülvizsgálatot el kell végezni, ha nincs 6 évnél nem régebbi ellenőrzési dokumentum.

Ez akkor is így van, ha az ingatlanban fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramerősségű túláramvédelem és legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló található.

Az adásvétel és a bérbeadás nem időszakos, ismétlődő felülvizsgálat.

Az ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége

A Magyar Ügyvédi Kamara 2025. október 17-i tájékoztatása szerint a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzése önmagában nem érvényességi feltétele az adásvételi vagy bérleti szerződésnek.

Az okiratszerkesztő ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége azonban kiterjed arra, hogy a feleket tájékoztassa a jogszabályban meghatározott villamos biztonsági követelményekről.

Az ügyvédi tájékoztatás elmaradása fegyelmi és kártérítési felelősséget is felvethet.

Miért fontos a VBF akkor is, ha nem adja el az ingatlant?

A villamos biztonsági felülvizsgálat nem kizárólag ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor fontos. A lakóépületek villamos berendezéseinek időszakos ellenőrzése a villamos eredetű balesetek, áramütések és tüzek megelőzését is szolgálja.

A biztosítási szerződések feltételei rendszerint előírják a szerződő, illetve a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét. Káresemény esetén a biztosító vizsgálhatja, hogy az ingatlan tulajdonosa megtette-e az észszerű és előírt biztonsági intézkedéseket.


A VBF minősítő irata fontos dokumentum lehet annak igazolására, hogy a villamos hálózat állapotát szakszerűen ellenőrizték.

A biztosítói szolgáltatás megítélése mindig az adott biztosítási szerződés feltételeitől, a káresemény körülményeitől és az esetleges mulasztás, valamint a kár közötti összefüggéstől függ.

Villamos biztonsági felülvizsgálat Budapesten és Pest megyében

Budapesten és Pest megyében vállaljuk lakások, családi házak, társasházak, irodák, üzlethelyiségek, műhelyek, kozmetikák, fodrászatok, kávézók és más kisebb üzlethelyiségek villamos biztonsági felülvizsgálatát.

A vizsgálatról részletes minősítő iratot készítünk, amely tartalmazza a vizsgálat eredményét, a műszeres méréseket és az esetlegesen feltárt hibákat.

Villamos biztonsági felülvizsgálatra van szüksége?

Írja meg az ingatlan települését, típusát, hozzávetőleges alapterületét és a felülvizsgálat célját. Az adatok alapján árajánlatot készítünk.


Ajánlatkérés


Részletes VBF-információk

Villámvédelmi felülvizsgálat

Villámvédelmi felülvizsgálat

A villámvédelmi rendszer feladata, hogy csökkentse a villámcsapás következtében kialakuló személyi sérülések, tűzesetek, épületkárok és elektromos meghibásodások kockázatát. A rendszer megfelelő állapotát és működőképességét meghatározott időközönként, valamint egyes változásokat vagy rendkívüli eseményeket követően felül kell vizsgálni.

A villámvédelmi felülvizsgálat során ellenőrizzük a villámvédelmi rendszer kialakítását, állapotát, folytonosságát, valamint a vonatkozó műszaki és jogszabályi követelményeknek való megfelelőségét.

Mikor szükséges a villámvédelmi felülvizsgálat?

  • új villámvédelmi rendszer létesítésekor, az üzembe helyezés és az átadás előtt,
  • a jogszabályban meghatározott időszakonként,
  • a villámvédelmi rendszer átalítása, bővítése vagy javítása után,
  • az épület olyan átalakítása vagy bővítése után, amely befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
  • a környezet jelentős megváltozását követően,
  • villámcsapás után,
  • sérülés, erős korrózió vagy más, a rendszer működését veszélyeztető jelenség észlelésekor.

Nem norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata

A nem norma szerinti villámvédelmi rendszerek jellemzően régebbi épületeken találhatók. Ezek felülvizsgálatát alapvetően a létesítésük idején érvényes műszaki követelmények figyelembevételével kell elvégezni.

A meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatának gyakorisága tűzvédelmi szempontból:

  • legalább 3 évenként a jogszabályban meghatározott, fokozott robbanásveszélyt jelentő ipari vagy tárolási rendeltetésű építmények és szabadtéri területek esetében,
  • legalább 6 évenként az egyéb építmények és szabadtéri területek esetében.

A rendszer felülvizsgálata az időszakos ellenőrzéstől függetlenül is szükségessé válhat, ha a villámvédelmet vagy az épületet átalakítják, bővítik vagy javítják, illetve ha villámcsapás, sérülés, erős korrózió vagy más rendkívüli esemény befolyásolhatta a védelem hatásosságát.

Norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata

A norma szerinti villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatát a létesítés különböző szakaszaiban, az átadás előtt, valamint a vonatkozó előírásokban meghatározott időszakonként kell elvégezni.

  • a kivitelezés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
  • a villámvédelmi rendszer elkészülte után, az átadást megelőzően,
  • a jogszabályban meghatározott időszakonként,
  • a villámvédelmi rendszer vagy az építmény jelentős átalakítása, bővítése vagy javítása után,
  • villámcsapást vagy más, a rendszer hatásosságát befolyásoló rendkívüli eseményt követően.

Mit tartalmaz a villámvédelmi felülvizsgálat?

  • a rendelkezésre álló dokumentáció áttekintését,
  • a villámvédelmi rendszer szemrevételezéses ellenőrzését,
  • a felfogók, levezetők és földelők állapotának vizsgálatát,
  • a kötések, csatlakozások és vezetőképes kapcsolatok ellenőrzését,
  • a szükséges műszeres mérések elvégzését,
  • a feltárt hibák és hiányosságok dokumentálását,
  • a felülvizsgálat eredményét tartalmazó minősítő irat elkészítését.

A felülvizsgálat során feltárt hibákat és hiányosságokat a minősítő iratban dokumentáljuk. A szükséges javításokat az előírt határidőn belül el kell végezni, és azok megtörténtét igazolni kell.

Villámvédelmi felülvizsgálatra van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és kérjen személyre szabott árajánlatot!