Fő tevékenységi körünk az ELMŰ-E.ON regisztrált villanyszerelés.
Minden olyan tevékenység, amely fogyasztásmérő helyekkel, villanyórákkal kapcsolatos, tehát áramszolgáltatói plombák megbontását igényli. Legyen az teljesítmény bővítés, vagy földkábeles bekötés.
Villanyszerelő kollégáink ELMŰ-ÉMÁSZ-E.ON által regisztrált-ajánlott minősítéssel rendelkeznek!
Megtalál minket az E.ON minősített villanyszerelői között! KATTINTSON!
Budapesten és Pest vármegyében a következő munkákat vállaljuk:
– végleges mérőhely kialakítása (szabadvezetékkel vagy földkábellel)
– kikapcsolt mérőhely felülvizsgálata visszakapcsoláshoz (kivitelezői nyilatkozat)
– teljesítmény bővítés (amper bővítés)
– mérőhely szabványosítás
– mérőhely áthelyezés
– méretlen és mért fővezeték csere
– kártyás (előre fizetős) mérő igénylése
– H tarifa, B (éjszakai, vezérelt) tarifa igénylése
– napelemes (ad-vesz) mérő igénylése
– napelem telepítés miatt mérőhely szabványosítása
– E.ON ügyintézés (teljesítmény bővítés, új mérő igénylés…stb.)
– elektromos autó töltő kiépítés, felszerelés, bekötés (ha szükséges, a villanyóra bővítéssel együtt!)
Villamos biztonsági felülvizsgálatok:
– villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) – lakás eladás, adás-vétel miatt
– érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat (ÉV)
– erősáramú berendezések felülvizsgálata (EBF)
– villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat [norma és nem norma szerint] (VV)
– Gáz EPH ellenőrzés, EPH jegyzőkönyv készítés
30 év tapasztalat, korrekt, precíz, olcsó, megbízható! Kell ennél több?!
Standard vs. nem standard igények: standard igény esetén az igénybejelentést csak akkor lehet beküldeni, ha a mérőhely is elkészült és igénybejelentéskor az „Igénybejelentés műszaki adatlap – csatlakozó műszaki dokumentáció” adatai is megadásra kerülnek.
Az új igények/teljesítménybővítési igények kielégítésének folyamatában a kisfeszültségű (0,4 kV) közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási hely esetén, az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük standard ügykezeléshez. Amennyiben bármelyik feltétel nem áll fenn, NEM STANDARD IGÉNYRŐL beszélünk!
1. Az egy felhasználási helyre igényelt névleges legnagyobb csatlakozási áramerősség
fogyasztásmérőnként és fázisonként nem haladja meg az alábbi értékeket:
• mindennapszaki 3×32 A, • vezérelt 3×32 A és • idényjellegű („hőszivattyús”) 3×16 A értékek esetén és melyek külön – külön értendők és nem átjárhatóak.
1 fázisú igény esetén maximum 40 A kérhető. Ha bármelyik érték túllépi ezen határokat, akkor az nem sztenderd igénynek számít.
2. Az igényelt csatlakozó-vezeték nyomvonal hossza nem haladja meg:
• földkábel esetén az 50 m-t • szabadvezeték esetén: o 1 fázis – 40 m-t o 3 fázis – 30 m-t
A csatlakozó-vezeték típusának meghatározásánál a helyi építési szabályzatot figyelembe kell venni, ami az illetékes település önkormányzatának honlapján elérhető.
3. A közcélú hálózat keresztmetszete minimum 4*50 mm2-es. (Ellenőrizhető az e-közmű felületen)
4. Ingatlan helyét tekintve: Külterület/zártkert (tulajdonlapról) esetén, ha 1*16A feletti az igény, és rendelkezésre áll minimum 4×50 mm2 keresztmetszetű vezeték.
5. társasház: Maximum 4+1 (4 lakás + 1 közösségi mérés) felhasználási helyet értünk ez alatt. Ezt meghaladó igények esetén nem standard igényként szükséges indítani.
A háztartásokban található elektromos fogyasztók száma egyre növekszik. Mosogatógépet, szárítógépet, elektromos autót vásárolunk, klímát szereltetünk fel. Bár a modern készülékek kevesebb áramot vesznek fel, a tendencia mégis növekedést mutat, hiszen az intelligens készülékek automatizált működése lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több más készüléket üzemeltessünk, így a lakások egyidejű áramfelvétele is növekszik, nagyobb teljesítményre van szükség. Egy lakás, vagy ház maximális áramfelvételét minden esetben a fogyasztásmérőnél elhelyezett főbiztosíték névleges árama határozza meg. Ez az úgynevezett áramszolgáltatói kismegszakító, mely az elosztói engedélyes (áramszolgáltató) tulajdonát képezi, névleges árama a fogyasztási hely szerződésében rögzített. Bővítését és plombálását a megfelelő dokumentációk regisztrált villanyszerelővel történő elkészíttetése és beadása után kizárólag az áramszolgáltató szakemberei végezhetik. Ezt nevezzük teljesítmény-, vagy amper bővítésnek. De laikusok használják rá még a villanyóra bővítést is.
A teljesítmény-bővítés folyamata:
1.) Egyeztessen velünk az igényeiről. Tájékoztatjuk a szükséges teendőkről, helyszíni felmérést végzünk, árajánlatot készítünk.
A helyszíni mérőhely felülvizsgálat során felmérésre kerül a méretlen és mért fővezetékek keresztmetszete és műszaki állapota, a fogyasztásmérő hely és a fogyasztói hálózat műszaki állapota, illetve a megfelelő érintésvédelmi mód kialakítása. A felülvizsgálat eredménye dönti el, bővíthető-e az igényelt névleges áramerősségig az áramszolgáltatói kismegszakító, illetve szükséges-e ehhez műszaki beavatkozás, pl. méretlen vagy mért fővezeték csere, a mérőhely szabványosítása.
2.)Standard igény esetén szabványosítjuk/felülvizsgáljuk mérőhelyét és igény esetén az E.ON online rendszerében teljes körű meghatalmazással és a szükséges dokumentumok beküldésével rögzítjük és készre jelentjük igényét. Amennyiben villamos terv készítés szükséges (lásd lentebb), úgy annak elkészítése minden esetben megelőzi a mérőhelyi munkát!
3.) A mérőhely készre jelentését követően megküldi az E.ON a szerződéseket és a csatlakozási díj számláját (ha lesz fizetendő díj). A szerződéseket aláírva vissza kell küldeni, a számlát be kell fizetni.
4.) Egyeztetett időpontban az áramszolgáltató szakemberei elvégzik a főbiztosító(k) – szükség esetén a fogyasztásmérő – cseréjét és a zárópecsételést (visszaplombálást). Átfutási idő: kb. 3-4 hét. A zárópecsét felhelyezésekor a fogyasztónak vagy meghatalmazottjának jelen kell lennie!
Példa: 3 x 16 A-re bővítés
A bővítés az áramszolgáltató felé 1×32 A-ig csatlakozási díj-mentes (ezt reklámozza a szolgáltató INGYENES-nek!) E fölött 3.900.- forint/Amper + ÁFA csatlakozási díj fizetendő. 32 A-ig a bővítésért az E.ON nem számít fel díjat, 32 A felett csak a csatlakozási díjat kell megfizetni. Figyelem! A minden napszaki mérő mellé igényelt bármilyen másik tarifa teljesítménye nem jár díjmentesen! Tehát az összesített igényelt teljesítménybe bele kell számolni.
E szerint:
1 fázisú csatlakozás esetén 32 A ingyenesen jár minden fogyasztónak, nem szükséges csatlakozási díjat fizetni. 3 fázisú csatlakozás esetén a kismegszakítók névleges áramerősségi értékei összeadódnak, tehát 3×16 A esetén 2×16 A (=32 A) ingyenes, csak a fennmaradó 16 A után kell fizetni.
Miért mondta a szerelő, hogy csak 25 A-ig bővíthető a hálózatom, miközben a szolgáltató szerint 32 A-ig ingyenes a bővítés és ez minden fogyasztónak jár?
A teljesítmény-bővítés lehetősége erősen függ a hálózat állapotától, a vezetékek keresztmetszetétől, a megfelelő érintésvédelem meglététől, a mérőszekrény típusától és elhelyezésétől. Pont ezért szükséges egy előzetes felülvizsgálat, melynek során megállapításra kerül a bővítés lehetősége. Régebbi épületeknél gyakori, hogy felújítás nélkül nem lehet bővítést végezni!
Figyelem!Társasházi felhasználási helyek esetében amennyiben a mérések elé szerelt áramkorlátozók azonos fázishoz tartozó védelmeinek értékét összeadva az igényelt áramérték fázisonként meghaladja a 32 Ampert, úgy a társasházi összekötő berendezést (felszálló méretlen fővezetékeket) egy kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervezővel ellenőriztetni szükséges, villamos tervet kell készíttetni. A bővítéshez a mérőhely szabványosítását csak a csatlakozó berendezési terv áramszolgáltató általi jóváhagyása után lehet megkezdeni. Szintén tervköteles minden egy fázisról három fázisra történő teljesítmény-növelés, vagy új tarifa (pl. H tarifa) igénylése!
Néhány példa a csatlakozási díjra (a teljesség igénye nélkül):
1x25A-ről 3x16A minden napszaki és 3x16A H tarifára szeretnénk bővíteni. Tehát 25A-ről, 96A-re. Mivel 32A-ig nincs csatlakozási díj, így csak az afölött fennmaradó 64 Amperért kell fizetni: 64 x (3.900.-+ÁFA) = 64 x 4.953.- forint, azaz 316.992.- forint fizetendő
Amennyiben a fogyasztásmérő hely a csatlakozó vezeték végpontján, a tulajdonjogi határon van (pl. családi házak esetén légkábellel vagy földkábellel) és a csatlakozóvezeték az elosztói engedélyes tulajdonában áll úgy általában nem szükséges villamos tervet készíttetni, elegendő a regisztrált villanyszerelő által típus-fogyasztásmérő szekrénnyel kialakított mérőhely és annak dokumentációja.
Családi házak esetén a tulajdonos kérésére történő légkábelről földkábelre átállás díja (amennyiben a légkábeles csatlakozó is kiszolgálta volna az új igényt) teljes költségen fizetendő, amely 335.500 Ft + ÁFA!
Amennyiben a mérőhely nem a tulajdonjogi határon van (a csatlakozó vezetéken lévő első kötésponton), tehát a csatlakozási pont (tulajdonjogi határ) és a mérőhely között van olyan vezetékszakasz, amely méretlen szakasz ugyan, de a fogyasztó tulajdona, úgy a szolgáltató bekéri egyeztetésre a villamos tervet! Társasházi mérőhelyek nem a csatlakozási ponton vannak elhelyezve, ezért ott általában minden bővítés tervköteles!
Figyelem! Minden, a honlapon közölt információ tájékoztató jellegű! A mérvadó mindig az áramszolgáltató honlapján közölt információ. Mivel nem frissítjük honlapunkat havonta, kérjük a közölt adatok ellenőrzését a www.eon.hu oldalon is!
Gyakran előfordul, hogy az áramszolgáltató különböző okok miatt a fogyasztásmérő helyet kikapcsolja, netán le is szereli a fogyasztásmérő(ke)t.
Ezek az okok lehetnek:
– ki nem egyenlített áramszámla / tartozás
– elmulasztott névátírás (15 nap túllépése)
– szabálytalan vételezés / a mérés befolyásolása
– elhúzódó hagyatéki ügyintézés (az elhunyt a régi szerződő, az új szerződő (örökös) hagyatéki végzés hiánya miatt nem tud szerődni ezért leszerelik a mérőt)
A kikapcsolások fajtáitól függően különbözik a visszakapcsolás menete is. Nézzük, milyen módon kapcsolhatja ki az áramszolgáltató a szolgáltatást és mi a menete a visszakapcsolásnak:
1. Kikapcsolás fővezetéken
Az áramszolgáltató a fogyasztásmérő fővezetékét kiköti a mérőből, majd a mérőhelyet zárópecséttel látja el, de a fogyasztásmérőt nem viszi el a helyszínről. Amennyiben 30 napon belül jelezzük a visszakapcsolási igényt és a fogyasztóirodán rendezzük a tartozást, úgy az áramszolgáltató megfelelő visszakapcsolási díjért visszakapcsolja a szolgáltatást.
30 nap elteltével ugyanez a procedúra azzal a kivétellel, hogy az áramszolgáltató ajánlott szerelői rendszerében is szereplő ELMŰ-EON regisztrált villanyszerelővel felül kell vizsgáltatni a mérőhelyet, és az általa kiállított kivitelezői nyilatkozattal kapcsolják vissza a szolgáltatást. Ebben az esetben forduljon hozzánk!
Kb. 1 év elteltével – ha nem kérelmezik a visszakapcsolást – az áramszolgáltató leszereli a fogyasztásmérőt és megszünteti a méretlen fővezetéket vagy a csatlakozó vezetéket. Sok esetben a fogyasztásmérő az ingatlanon belül található, így azt leszerelni nem tudják, marad tehát a fővezeték/csatlakozó megszüntetése. Ezt követően a szolgáltatás visszaállítása már nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak fog minősülni, a teendőket lásd lent.
2. Kikapcsolás a fogyasztásmérő leszerelésével
Az áramszolgáltató a kikapcsolást a fogyasztásmérő(k) leszerelésével és a méretlen fővezeték/csatlakozó vezeték megszüntetésével végzi el. Amennyiben a fogyasztó a kikapcsoláskor a helyszínen tartózkodik, úgy az ingatlanon belül elhelyezett fogyasztásmérőt a szakemberek le tudják szerelni, a munkalapot aláíratják a fogyasztóval. Ha a fogyasztó nincs a helyszínen, úgy csak az ingatlanon kívül elhelyezett fogyasztásmérőt tudják leszerelni, a munkalapot a helyszínen hátrahagyják.
A fogyasztásmérő leszerelésével megszűnik a villamosenergia-vásárlási, a hálózathasználati és a hálózatcsatlakozási szerződés az áramszolgáltatóval!
A szolgáltatás visszaállítása ezt követően nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak minősül. Az érvényben lévő előírásoknak megfelelő szabványos mérőhely kialakításához ajánlott – regisztrált villanyszerelőre van szükség.
Az ajánlott-regisztrált villanyszerelőnek a kikapcsolt mérőhelyet szabványosítani kell a következők szerint:
– ki kell cserélni a méretlen és mért fővezetékeket réz vezetékekre
– érintésvédelmi relét (bővebben ITT) kell beszerelni a lakáselosztóba
– műszaki dokumentációt és kivitelezői nyilatkozatot (E.ON „B” nyomtatvány) kell készíteni, melynek birtokában a fogyasztó kezdeményezheti az áramszolgáltatónál a fogyasztásmérő(k) felszerelését
A fogyasztónak az általunk kiállított dokumentációkkal személyesen fel kell keresnie az áramszolgáltató ügyfélszolgálati irodáját szerződéskötés céljából.
Ha ez megtörtént néhány napon belül felszerelik a fogyasztásmérő(ke)t.
ÚJ BEKAPCSOLÁS
Új bekapcsolásként kezelendőek azon felhasználási helyek, melyeken a villamosenergia vételezés lehetősége még soha nem volt kiépítve, vagy az 1 évnél régebben ki van kapcsolva. A bekapcsolás menete:
Az igénybejelentésre válaszként megküldik a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót (MGT)
Amennyiben a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatóban szerepel, hogy villamos kiviteli tervre van szükség a csatlakozó berendezésről, úgy egy kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező által készített tervre van szükség, melyet jóvá kell hagyatni az áramszolgáltatóval. Tervezéssel kapcsolatban is kereshet minket! 😉
Ha mindez megvan, akkor egy regisztrált villanyszerelővel az elfogadott terv szerint ki kell építtetni a szabványos fogyasztásmérő helyet, mely tartalmazza egy tipizált fogyasztásmérő szekrény felszerelését, a méretlen és mért fővezetékek védőcsövezését és vezetékezését, összekötő berendezésre csatlakoztatást, illetve a mért fogyasztói főelosztó kialakítását és a szükséges dokumentációk elkészítését. A mérőhely kiépíttetésének költségeit a fogyasztó viseli, 32A díjmentesen jár mindenkinek, e fölött hálózatfejlesztési díj fizetendő.
Példák: kikapcsolt és általunk szabványosított mérőhelyre:
A különbség annyi, hogy mivel a fogyasztásmérőhely közvetlenül a csatlakozóvezeték végpontján kerül kialakításra, nincs szükség villamos tervre. Itt lehetőség van szabadvezetékes, vagy földkábeles csatlakozást választani, illetve kérhető ideiglenes és végleges bekapcsolás.
Ideiglenes bekapcsolás: 1 évre igényelhető (pl. építkezés esetére)
Amennyiben a közcélú elosztóhálózat szabadvezetékes, úgy egy segédoszlopon kell a mérőhelyet kiépíteni, a csatlakozóvezeték is szabadvezeték, melyet a fogyasztó fizet. Hálózatfejlesztési díj nincs, egyszeri 14.762.- forintért akár 3 x 32A is igényelhető 1 évre.
Az építkezéshez szükséges egy-és háromfázisú dugaszoló aljzatok, érintésvédelmi relé és kismegszakítók kerülnek elhelyezésre a főelosztóban.
Példa általunk kialakított ideiglenes mérőhelyekre:
Ideiglenes mérőhely segédoszlopon (szabadvezetékes)Egy-és háromfázisú dugaszolóaljzatokkal, életvédelmi relével
Végleges bekapcsolás: a mérőhely kerülhet segédoszlopra, az épület falára, épített falra (pl. kukatároló), de talajba telepíthető mérőszekrények is vannak. Kérhető szabadvezetékes és földkábeles csatlakozó is. A szabadvezetékes csatlakozót az áramszolgáltató 30 méter, a földkábeles csatlakozót 15 méter földfelszínre vetített hosszig díjmentesen biztosítja. A mérőhely kiépíttetésének költségeit itt is a fogyasztó viseli. Földkábeles csatlakozó kivitelezését az áramszolgáltató végzi, melynek átfutási ideje minimum 6 hónap!
Példák általunk kialakított végleges mérőhelyekre:
KÖTELEZŐ A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT INGATLAN ELADÁSAKOR?
A rövid válasz: IGEN. A pontos válasz: IGEN, de bizonyos feltétel fennállása esetén NEM.
Nézzük tehát:
A 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet 1. melléklete, az úgynevezett Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat egyértelműen fogalmaz:
1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell: a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés); b) rendkívüli eseményt követően; c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt; d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal és e) bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1. pont 1.13.2. alpont f) alpontjában meghatározott esetekben.
Vagyis ingatlan eladásakor és bérbeadáskor a villamos biztonsági felülvizsgálat kötelező. De létezik itt még mindig egy kivétel. Ez azonban már nem az a kivétel, ami mögé korábban bújni lehetett az felülvizsgálat kihagyása/megspórolása érdekében.
Ingatlan eladásakor és bérbeadáskor a villamos biztonsági felülvizsgálat kötelező!
ÉS MIKOR NEM SZÜKSÉGES ELVÉGEZTETNI?
1.13.2. A használatbavételt követően a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik: … f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre; …
Röviden: az f) pontban leírt feltétel azt jelenti, hogy amennyiben az adott ingatlan villamos berendezéséről van 6 évnél nem régebbi ellenőrzés jegyzőkönyve (érintésvédelmi minősítő irat, VBF irat, Villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése), akkor nem kell újból elvégeztetni az ellenőrzést. Akkor sem, ha annak minősítése nem megfelelő és tartalmaz hibákat!
A régi „kiskapu” – a 32 Amper és a 30 milliamper
Sokan előszeretettel hivatkoznak a korábban kiskapunak vélt és előszeretettel kihasznált – és a 40/2017. (XII.4.) korábbi változata alapján magyarázható – kivételre.
Ez így szólt pontosan: „a felülvizsgálat elhagyható, ha az ingatlanban fázisonként 32 Ampernél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsoló van beszerelve.”
Ez a része ugyan megmaradt, de pontosították a rendeletben, teljesen más alól ad felmentést.
Íme a rendelet szövege:
A rendelet említett pontja csupán egy lényeges szóval egészült ki a korábbihoz képest, és így ez a kivétel az időszakos ellenőrzésekre vonatkozik. Tehát ingatlan eladásakor és bérbeadásakor a villamos hálózat biztonsági felülvizsgálata kötelező, még akkor is, ha az a fenti kivételeknek egyébként megfelelne.
2025. október 17.-én az Ügyvédi Kamara is állást foglalt a hírlevelében a villamos biztonsági felülvizsgálatról. Felhívják rá a figyelmet, hogy:
Bár a felülvizsgálat elvégzése nem érvényességi feltétele sem az adásvételi, sem a bérleti szerződésnek, az okiratszerkesztő ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra, hogy a feleket informálja a rendeletben előírt biztonsági követelményekről.
Az ügyvéd mulasztása, vagyis ha nem hívja fel a figyelmet e kötelezettségre, fegyelmi és kártérítési felelősséget is megalapozhat, mivel az Üttv. szerint az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a jogszabályok betartásával kell végezni.
Összefoglalva:
A 40/2017 NGM rendelet értelmében tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor mindig kötelező a felülvizsgálat amennyiben nincs VBF irat, ami 6 évnél nem régebbi. Akkor is ha az ingatlanban fázisonként 32 Ampernél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsoló van beszerelve – ugyanis ezen két kivétel csak az időszakos ismétlődő felülvizsgálat alól ad felmentést! !!! Az adás-vétel és a bérbeadás nem időszakos ismétlődő felülvizsgálat !!!
Tehát amennyiben 6 évnél nem régebbi VBF irat nem áll rendelkezésre, a VBF vizsgálat kötelező!
Budapesten és Pest megyében rövid határidővel vállaljuk az eladáskor vagy bérbeadáskor kötelező villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) elvégzését és Minősítő Iratok készítését.
AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA
A felülvizsgálatok alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. Ezen túlmenően a tűzveszélyt ugyan nem, de balesetveszélyt okozó villamos berendezések kiszűrése.
AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI
A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a villamos berendezést?
Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné?
Nem romlott –e le a villamos berendezés állaga (állapota) oly mértékben, amely már veszélyt jelent?
TULAJDONOS, ÜZEMELTETŐ FELADATAI
Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátóipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok. E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése. Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.
Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát elrendelő jogszabály az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), melyet az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelettel adtak ki. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló az elektromos berendezéseket, illetve az elektromos hálózatot vizsgálja annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az érvényben lévő szabványi előírásoknak, nem okoznak-e esetleg tüzet.
Az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelet szerint a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője – ha jogszabály másként nem rendelkezik:
300 kilogrammnál, vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség, vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként
egyéb esetekben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja
Mikor szükséges elvégeztetni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát?
A különböző új villamos berendezések beüzemelése előtt, illetve az előírásoknak megfelelően, a beüzemelést követően meghatározott időszakonként kötelezően el kell végezni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat elvégzése kötelező, így minden munkáltató felelőssége és feladata is egyben, mivel az erősáramú berendezés felülvizsgálat segítségével lehet meggyőződni arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező berendezés, ill. berendezések biztonságosak-e és nem jelentenek-e veszélyt közvetlen környezetükre, illetve környezetükben tevékenykedő, munkát végző emberekre.
Hogyan is zajlik az erősáramú berendezések felülvizsgálata?
Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát kizárólag megfelelő szakképzettséggel, felülvizsgálói jogosultsággal és 14. számú tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember végezheti el, egy előre meghatározott időpontban, a szükséges műszerek segítségével. Ezt követően a felülvizsgáló a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet, minősítő iratot készít, ezt átadja megrendelőnek. A minősítő irat része a feltárt hibákat tartalmazó hibajegyzék.
Az erősáramú berendezések felülvizsgálata egy rendkívül összetett vizsgálat, ugyanis a tűzvédelemi és szabványos szerelés ellenőrzésén túlmenően kiterjed egyéb más vizsgálatok meglétének ellenőrzésére is. A vizsgálat során ellenőrizni kell az érintésvédelmi minősítő iratok meglétét, valamint azok érvényességét, illetve a vizsgálatot végző szakembernek nyilatkozni kell az iratokban az érintésvédelem hatásosságáról is.
A felülvizsgálat során feltárt – a hibajegyzék mellékletben szereplő – hibákat minél hamarabb célszerű kijavítani, hiszen kizárólag így kerülhetők el az esetlegesen bekövetkező balesetek. Az erősáramú berendezések felülvizsgálata a biztonságos munkavégzést szolgálja, legfőbb célja az emberi élet védelme, illetve a tűz-és robbanásveszély megelőzése.
Elvégzésének szükséges idejét leíró jogszabály
54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) XX. fejezet, 130. pont, 277.§
Elvégzésének módját leíró előírás
MSZ HD 60364-6:2017 62. fejezet – első felülvizsgálat esetén
MSZ 10900:2009 – ismétlődő (időszakos) felülvizsgálat esetén
Berendezések jelenleg érvényes műszaki-biztonsági előírásai
MSZ HD 60364 szabványsorozat
MSZ EN 60079 szabványsorozat
TvMI 12.3 (2020.01.22.) – felülvizsgálat és karbantartás
TvMI 7.4 (2020.01.22.) – villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Illegális másolása tilos! Jogi nyilatkozat Copyright @ 2019 by Я₮₫€$!Ǥɳ
Villanyszerelés, olcsó villanyszerelő, kikapcsolt villanyóra visszakapcsolás, ELMŰ-EON regisztrált villanyszerelő, ELMŰ-EON ajánlott szerelő, EON minősített villanyszerelő, mérőhely kialakítás, teljesítmény bővítés, amper bővítés, amper növelés, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat, tűzvédelmi felülvizsgálat, villámvédelmi felülvizsgálat, villamos biztonsági felülvizsgálat, EPH jegyzőkönyv, minősítő irat a következő településeken, kerületekben: Budapest, Soroksár, Budaörs, Pestlőrinc, Pestimre, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Vecsés, Gyál, Ecser, Gyömrő, Szigetszentmiklós, villanyszerelő Budapest I. (1.) kerület, villanyszerelő Budapest II. (2.) kerület, Hűvösvölgy, Lipót, Máriaremete, Pasarét, Pesthidegkút, Rózsadomb, Törökvész, villanyszerelő Budapest III. (3.) kerület, Óbuda, Békásmegyer, Aquincum, Csillaghegy, Kaszásdűlő, villanyszerelő Budapest IV. (4.) kerület, Újpest, Központ, Káposztásmegyer, villanyszerelő Budapest V. (5.) kerület, villanyszerelő Budapest VI. (6.) kerület, villanyszerelő Budapest VII. (7.) kerület, villanyszerelő Budapest VIII. (8.) kerület, villanyszerelő Budapest IX. (9.) kerület, Ferencváros, villanyszerelő Budapest X. (10.) kerület, Kőbánya, villanyszerelő Budapest XI. (11.) kerület, Újbuda, Gazdagrét, Gellérthegy, Kamaraerdő, Kelenföld, Lágymányos, Sashegy, Tabán, villanyszerelő Budapest XII. (12.) kerület, Istenhegy, Jánoshegy, Zugliget, villanyszerelő Budapest XIII. (13.) kerület, Angyalföld, villanyszerelő Budapest XIV. (14.) kerület, Zugló, villanyszerelő Budapest XV. (15.) kerület, Rákospalota, Újpalota, villanyszerelő Budapest XVI. (16.) kerület, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom, villanyszerelő Budapest XVII. (17.) kerület, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, villanyszerelő Budapest XVIII. (18.) kerület, Ferihegy, Havanna, villanyszerelő Budapest XIX. (19.) kerület, Kispest, Wekerletelep, villanyszerelő Budapest XX. (20.) kerület, Pesterzsébet, villanyszerelő Budapest XXI. (21.) kerület, Csepel, villanyszerelő Budapest XXII. (22.) kerület, Budafok, Budatétény, Nagytétény, villanyszerelő Budapest XXIII. (23.) kerület, Budakalász, Üröm, Pomáz, Csobánka, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Dunakeszi, Göd, Felsőgöd, Alsógöd, Vác, Fót, Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, Őrbottyán, Csomád, Gödöllő, Veresegyház.
A weboldalon cookie-kat használunk a felhasználói élmények jobbá és személyesebbé tételére. RendbenElutasítInfo
Adatvédelmi és cookie irányelvek
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
