Szerző: Rajk Tamás

EON Teljesítmény bővítés, villanyóra amper növelés

FIGYELEM! A jelen cikkben leírtak 2025.05.31.-ig érvényesek!
A Teljesítmény bővítés folyamata 2025.06.01.-től megváltozik, cikkünket frissítjük, amint a feltételeket az E.ON kidolgozta!

A háztartásokban található elektromos fogyasztók száma egyre növekszik. Mosogatógépet, szárítógépet, elektromos autót vásárolunk, klímát szereltetünk fel.  Bár a modern készülékek kevesebb áramot vesznek fel, a tendencia mégis növekedést mutat, hiszen az intelligens készülékek automatizált működése lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több más készüléket üzemeltessünk, így a lakások egyidejű áramfelvétele is növekszik, nagyobb teljesítményre van szükség. Egy lakás, vagy ház maximális áramfelvételét minden esetben a fogyasztásmérőnél elhelyezett főbiztosíték névleges árama határozza meg. Ez az úgynevezett áramszolgáltatói kismegszakító, mely az elosztói engedélyes (áramszolgáltató) tulajdonát képezi, névleges árama a fogyasztási hely szerződésében rögzített. Bővítését és plombálását a megfelelő dokumentációk regisztrált villanyszerelővel történő elkészíttetése és beadása után kizárólag az áramszolgáltató szakemberei végezhetik. Ezt nevezzük teljesítmény-, vagy amper bővítésnek. De laikusok használják rá még a villanyóra bővítést is.

A teljesítmény-bővítés folyamata:

1.) Igénybejelentés: személyesen az E.ON Hálózat ügyfélszolgálatán (vagy a Hálózatcsatlakozási Osztálynak  e-mailben) be kell adni a kitöltött Igénybejelentés nyomtatványt, melyen a személyes adatokon kívül meg kell adni a felhasználási helyre igényelt teljesítményt és tarifát. A nyomtatvány beadását követően megküldik a „Műszaki-Gazdasági Tájékoztató”-t (MGT), melyben szerepel az igényelt teljesítmény után fizetendő csatlakozási díj összege és egyéb műszaki feltételek. Elakadt a  nyomtatvány kitöltésében? Szívesen segítünk, de át is vállaljuk a teljes procedúrát, így Önnek nem kell vesződnie az E.ON ügyintézéssel.

2.) A fogyasztásmérő helyet felül kell vizsgáltatni egy ajánlott és regisztrált villanyszerelővel. Nem elég egy általános villanyszerelő, ehhez áramszolgáltatói ajánlott szerelői minősítéssel, regisztrált villanyszerelői vizsgával kell rendelkezni – jó hír: mi rendelkezünk vele! 🙂
A vizsgálat során felmérésre kerül a méretlen és mért fővezetékek keresztmetszete és műszaki állapota, a fogyasztásmérő hely műszaki állapota, illetve a megfelelő érintésvédelmi mód kialakítása. A felülvizsgálat eredménye dönti el, bővíthető-e az igényelt névleges áramerősségig az áramszolgáltatói kismegszakító, illetve szükséges-e ehhez műszaki beavatkozás, pl. méretlen vagy mért fővezeték csere, a mérőhely szabványosítása.

3.) Ezt követően kezdeményezni kell az áramszolgáltató ügyfélszolgálatán a teljesítménybővítést.  Ehhez szükséges a regisztrált villanyszerelő által elkészített B345. sz. csatlakozó műszaki dokumentáció és kivitelezői nyilatkozat. Amennyiben a teljesítmény-bővítés csatlakozási díj megfizetését igényli, úgy azt az ügyfélszolgálaton bankkártyás, vagy postai csekkes befizetéssel rendezni kell!

Igény esetén a teljes E.ON ügyintézést átvállaljuk Ön helyett!

4.) A szerződés elkészültét követően az áramszolgáltató szakemberei elvégzik a főbiztosító(k) – szükség esetén a fogyasztásmérő – cseréjét és a zárópecsételést (visszaplombálást). Átfutási idő: kb. 3-4 hét. A zárópecsét felhelyezésekor a fogyasztónak vagy meghatalmazottjának jelen kell lennie!

3 x 16 A-re bővítés
3 x 16 A-re bővítés

A bővítés az áramszolgáltató felé 1×32 A-ig csatlakozási díj-mentes (ezt reklámozza a szolgáltató INGYENES-nek!) E fölött 3.900.- forint/Amper + ÁFA csatlakozási díj fizetendő. 32 A-ig a bővítésért az E.ON nem számít fel díjat, 32 A felett csak a csatlakozási díjat kell megfizetni. Figyelem! A minden napszaki mérő mellé igényelt bármilyen másik tarifa 2022. áprilistól nem „jár” díjmentesen! Tehát az összesített igényelt teljesítménybe bele kell számolni.

E szerint:

1 fázisú csatlakozás esetén 32 A ingyenesen jár minden fogyasztónak, nem szükséges csatlakozási díjat fizetni.
3 fázisú csatlakozás esetén a kismegszakítók névleges áramerősségi értékei összeadódnak, tehát 3×16 A  esetén 2×16 A (=32 A) ingyenes, csak a fennmaradó 16 A után kell fizetni.

Példa 1: 3×10 A-ről 3×16 A-re szeretnénk bővíteni. Tehát 30 A-ről, 48 A-re. Mivel 32 A-ig nincs csatlakozási díj, így csak a fennmaradó 16 Amperért kell fizetni: 16 x (3.900.-+ÁFA) = 16 x 4.953.- forint, azaz 79.248.- forint fizetendő.

Példa 2: 1×25 A-ről 3×16 A minden napszaki és 3x16A H tarifára szeretnénk bővíteni. Tehát 25 A-ről, 96 A-re. Mivel 32 A-ig nincs csatlakozási díj, így csak az afölött fennmaradó 64 Amperért kell fizetni: 64 x (3.900.-+ÁFA) = 64 x 4.953.- forint, azaz 316.992.- forint fizetendő.

Miért mondta a szerelő, hogy csak 25 A-ig bővíthető a hálózatom, miközben a szolgáltató szerint 32 A-ig ingyenes a bővítés és ez minden fogyasztónak jár?

A teljesítmény-bővítés lehetősége erősen függ a hálózat állapotától, a vezetékek keresztmetszetétől, a megfelelő érintésvédelem meglététől, a mérőszekrény típusától és elhelyezésétől. Pont ezért szükséges egy előzetes felülvizsgálat, melynek során megállapításra kerül a bővítés lehetősége. Régebbi épületeknél gyakori, hogy felújítás nélkül nem lehet bővítést végezni!

Figyelem! Társasházi felhasználási helyek esetében amennyiben a mérések elé szerelt áramkorlátozók azonos fázishoz tartozó védelmeinek értékét összeadva az igényelt áramérték fázisonként meghaladja a 32 Ampert, úgy a társasházi összekötő berendezést (felszálló méretlen fővezetékeket) egy kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervezővel (például velünk 😉 ) ellenőriztetni szükséges, villamos tervet kell készíttetni. A bővítéshez a mérőhely szabványosítását csak a csatlakozó berendezési terv áramszolgáltató általi jóváhagyása után 2 évig lehet megkezdeni.

Néhány példa (a teljesség igénye nélkül):

    • 3 x 10A nappali tarifáról 3 x 16A nappali + 3 x 16A vezérelt tarifára bővítés -> nem szükséges terveztetni, összesített áramérték 32A + 32A + 32A (Csatlakozási díj: 316.992.- forint)
    • 1 x 16A nappali tarifáról 3 x 32A nappali tarifára bővítés -> nem szükséges terveztetni, összesített áramérték 32A + 32A + 32A (Csatlakozási díj: 316.992.- forint)
    • 3 x 16A nappali tarifáról 3 x 16A nappali + 1 x 25 Amper vezérelt tarifára bővítés -> terveztetni szükséges, összesített áramérték 41A + 16A + 16A (Csatlakozási díj: 203.073.- forint)
  • 1 x 20A nappali tarifáról 1 x 20A nappali + 1 x 20A vezérelt tarifára bővítés -> ha a két fogyasztásmérő külön fázisról van ellátva és a regisztrált villanyszerelő ezt a B345. sz. nyomtatványon igazolja, úgy nem szükséges terveztetni (azonos fázisról táplálva az áramérték 40 Amper lenne, így tervköteles lenne) – (Csatlakozási díj: 39.624.- forint)

Amennyiben a fogyasztásmérő hely a csatlakozó vezeték végpontján, a tulajdonjogi határon van (pl. családi házak esetén) és a csatlakozóvezeték az elosztói engedélyes tulajdonában áll úgy általában nem szükséges villamos tervet készíttetni, elegendő a regisztrált villanyszerelő által típus-fogyasztásmérő szekrénnyel kialakított mérőhely és annak dokumentációja.

Amennyiben a mérőhely nem a tulajdonjogi határon van (a csatlakozó vezetéken lévő első kötésponton), tehát a csatlakozási pont (tulajdonjogi határ) és a mérőhely között van olyan vezetékszakasz, amely méretlen szakasz ugyan, de a fogyasztó tulajdona, úgy kérhetnek villamos tervet!

A villamos terv esetleges szükségességét az áramszolgáltató minden esetben feltünteti a kiadott Műszaki-Gazdasági Tájékoztatóban, így annak megléte elengedhetetlen feltétele az árajánlat-készítésnek és a kivitelezés megkezdésének. A tervkötelem az MGT második oldalán, az „Egyéb feltételek” rovatban szerepel: „csatl. ber. terv. benyújtása jóváhagyásra”.

Kérdések esetén forduljon hozzánk bizalommal!

4.76 avg. rating (95% score) - 34 votes

Kikapcsolt, leszerelt villanyóra visszakapcsolás / Új bekapcsolás. Hogyan?

Gyakran előfordul, hogy az áramszolgáltató különböző okok miatt a fogyasztásmérő helyet kikapcsolja, netán le is szereli a fogyasztásmérő(ke)t.

Ezek az okok lehetnek:

– ki nem egyenlített áramszámla / tartozás

– elmulasztott névátírás (15 nap túllépése)

– szabálytalan vételezés / a mérés befolyásolása

– elhúzódó hagyatéki ügyintézés (az elhunyt a régi szerződő, az új szerződő (örökös) hagyatéki végzés hiánya miatt nem tud szerődni ezért leszerelik a mérőt)

A kikapcsolások fajtáitól függően különbözik a visszakapcsolás menete is. Nézzük, milyen módon kapcsolhatja ki az áramszolgáltató a szolgáltatást és mi a menete a visszakapcsolásnak:

1. Kikapcsolás fővezetéken

Az áramszolgáltató a fogyasztásmérő fővezetékét kiköti a mérőből, majd a mérőhelyet zárópecséttel látja el, de a fogyasztásmérőt nem viszi el a helyszínről. Amennyiben 30 napon belül jelezzük a visszakapcsolási igényt és a fogyasztóirodán rendezzük a tartozást, úgy az áramszolgáltató megfelelő visszakapcsolási díjért visszakapcsolja a szolgáltatást.

30 nap elteltével ugyanez a procedúra azzal a kivétellel, hogy az áramszolgáltató ajánlott szerelői rendszerében is szereplő ELMŰ-EON regisztrált villanyszerelővel felül kell vizsgáltatni a mérőhelyet, és az általa kiállított kivitelezői nyilatkozattal kapcsolják vissza a szolgáltatást. Ebben az esetben forduljon hozzánk!

Kb. 1 év elteltével – ha nem kérelmezik a visszakapcsolást – az áramszolgáltató leszereli a fogyasztásmérőt és megszünteti a méretlen fővezetéket vagy a csatlakozó vezetéket. Sok esetben a fogyasztásmérő az ingatlanon belül található, így azt leszerelni nem tudják, marad tehát a fővezeték/csatlakozó megszüntetése. Ezt követően a szolgáltatás visszaállítása már nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak fog minősülni, a teendőket lásd lent.

2. Kikapcsolás a fogyasztásmérő leszerelésével

Az áramszolgáltató a kikapcsolást a fogyasztásmérő(k) leszerelésével és a méretlen fővezeték/csatlakozó vezeték megszüntetésével végzi el. Amennyiben a fogyasztó a kikapcsoláskor a helyszínen tartózkodik, úgy az ingatlanon belül elhelyezett fogyasztásmérőt a szakemberek le tudják szerelni, a munkalapot aláíratják a fogyasztóval. Ha a fogyasztó nincs a helyszínen, úgy csak az ingatlanon kívül elhelyezett fogyasztásmérőt tudják leszerelni, a munkalapot a helyszínen hátrahagyják.

A fogyasztásmérő leszerelésével megszűnik a villamosenergia-vásárlási, a hálózathasználati és a hálózatcsatlakozási szerződés az áramszolgáltatóval!

A szolgáltatás visszaállítása ezt követően nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak minősül. Az érvényben lévő előírásoknak megfelelő szabványos mérőhely kialakításához ajánlott – regisztrált villanyszerelőre van szükség.

Az ajánlott-regisztrált villanyszerelőnek a kikapcsolt mérőhelyet szabványosítani kell a következők szerint:

– szabványos, rendszerengedélyes, kizárólagos őrizetet biztosító tipizált fogyasztásmérő szekrényt kell felszerelni

– ki kell cserélni a méretlen és mért fővezetékeket réz vezetékekre

– érintésvédelmi relét (bővebben ITT) kell beszerelni a lakáselosztóba

– műszaki dokumentációt és kivitelezői nyilatkozatot (E.ON „B” nyomtatvány) kell készíteni, melynek birtokában a fogyasztó kezdeményezheti az áramszolgáltatónál a fogyasztásmérő(k) felszerelését

A fogyasztónak az általunk kiállított dokumentációkkal személyesen fel kell keresnie az áramszolgáltató ügyfélszolgálati irodáját szerződéskötés céljából.

Ha ez megtörtént néhány napon belül felszerelik a fogyasztásmérő(ke)t.

ÚJ BEKAPCSOLÁS

Új bekapcsolásként kezelendőek azon felhasználási helyek, melyeken a villamosenergia vételezés lehetősége még soha nem volt kiépítve, vagy az 1 évnél régebben ki van kapcsolva. A bekapcsolás menete:

 – Társasházi mérőhelyek esetében:

    1. Be kell adni egy igénybejelentést az ügyfélszolgálaton
    2. Az igénybejelentésre válaszként megküldik a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót (MGT)
    3. Amennyiben a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatóban szerepel, hogy villamos kiviteli tervre van szükség a csatlakozó berendezésről, úgy egy kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező által készített tervre van szükség, melyet jóvá kell hagyatni az áramszolgáltatóval.
      Tervezéssel kapcsolatban is kereshet minket! 😉
  1. Ha mindez megvan, akkor egy regisztrált villanyszerelővel az elfogadott terv szerint ki kell építtetni a szabványos fogyasztásmérő helyet, mely tartalmazza egy tipizált fogyasztásmérő szekrény felszerelését, a méretlen és mért fővezetékek védőcsövezését és vezetékezését, összekötő berendezésre csatlakoztatást, illetve a mért fogyasztói főelosztó kialakítását és a szükséges dokumentációk elkészítését. A mérőhely kiépíttetésének költségeit a fogyasztó viseli, 32A díjmentesen jár mindenkinek, e fölött hálózatfejlesztési díj fizetendő.

Példák: kikapcsolt és általunk szabványosított mérőhelyre:

Kikapcsolt mérőhely (nem szabványos)
Kikapcsolt mérőhely (nem szabványos)
Szabványosított mérőhely

– Családi házak esetében:

A különbség annyi, hogy mivel a fogyasztásmérőhely közvetlenül a csatlakozóvezeték végpontján kerül kialakításra, nincs szükség villamos tervre. Itt lehetőség van szabadvezetékes, vagy földkábeles csatlakozást választani, illetve kérhető ideiglenes és végleges bekapcsolás.

Ideiglenes bekapcsolás: 1 évre igényelhető (pl. építkezés esetére)

Amennyiben a közcélú elosztóhálózat szabadvezetékes, úgy egy segédoszlopon kell a mérőhelyet kiépíteni, a csatlakozóvezeték is szabadvezeték, melyet a fogyasztó fizet. Hálózatfejlesztési díj nincs, egyszeri 14.762.- forintért akár 3 x 32A is igényelhető 1 évre.

Az építkezéshez szükséges egy-és háromfázisú dugaszoló aljzatok, érintésvédelmi relé és kismegszakítók kerülnek elhelyezésre a főelosztóban.

Példa általunk kialakított ideiglenes mérőhelyekre: 

Ideiglenes mérőhely segédoszlopon szabadvezetékes csatlakozóval
Ideiglenes mérőhely segédoszlopon (szabadvezetékes)
Egy-és háromfázisú dugaszolóaljzatokkal, életvédelmi relével
Egy-és háromfázisú dugaszolóaljzatokkal, életvédelmi relével

Végleges bekapcsolás: a mérőhely kerülhet segédoszlopra, az épület falára, épített falra (pl. kukatároló), de talajba telepíthető mérőszekrények is vannak. Kérhető szabadvezetékes és földkábeles csatlakozó is. A szabadvezetékes csatlakozót az áramszolgáltató 30 méter, a földkábeles csatlakozót 15 méter földfelszínre vetített hosszig díjmentesen biztosítja. A mérőhely kiépíttetésének költségeit itt is a fogyasztó viseli. Földkábeles csatlakozó kivitelezését az áramszolgáltató végzi, melynek átfutási ideje minimum 6 hónap!

Példák általunk kialakított végleges mérőhelyekre:

Társasházi csoportos mérőhely kerítéspillérre szerelve

 

Talajba telepített fogyasztásmérő szekrény földkábeles csatlakozóhoz
1 mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény (földkábeles)
2 mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény (földkábeles)
Kerítéspillérre telepített dupla háromfázisú fogyasztásmérő hely
Kerítéspillérre telepített dupla háromfázisú fogyasztásmérő hely
Nappali + vezérelt + H tarifás mérőhely (társasház)
…és a hálózatra csatlakozás pillanatai…

5.00 avg. rating (98% score) - 6 votes

Villamos Biztonsági Felülvizsgálat (VBF)

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (VBF)

Villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát.

A villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetése lakóházakban a tulajdonos, lakóközösségekben az üzemeltető, munkahelyeken a felelős vezető kötelessége, azonban mindenkinek egységesen érdeke.

Az ellenőrzések gyakoriságát jogszabály írja elő, ezek alapján a villamos biztonsági felülvizsgálatot el kell végezni:

Hordozható villamos kéziszerszámokon, kistranszformátorokon, évente.

Lakó és kommunális épületekben a VMBSZ hatálya alá tartozó területeken 6 évente, valamint bérbeadás vagy tulajdonos váltás esetén.

Jelentős villamos berendezésen (>32A) , munkahelynek minősülő helyeken, valamint minden egyéb helyen 3 évente.

A villamos biztonsági felülvizsgálat célja, hogy a vizsgált villamos berendezés,  szabványosan, az érvényben lévő műszaki követelményeknek megfelelően lett-e kialakítva. Az időszakos felülvizsgálat célja annak megálapítása, hogy a villamos berendezés állapota nem romlott le olyan mértékben, hogy az veszélyt jelentsen a környezetére. A felülvizsgáló a vonatkozó szabványok és előírások tudatában, azok alkalmazásával megvizsgálja a villamos berendezést, feltárja a hibákat és a vizsgálati eredményeket a minősítő iratban dokumentálja. 

A felülvizsgálat szemrevételezéssel, illetve érintésvédelmi célműszerekkel való méréssel történik, ezt követi az adatok kiértékelése, majd mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok készülnek

A felülvizsgálat segítő szándékú, Megrendelő kérésére történik, a felülvizsgáló nem hatóság, így nem büntet a feltárt hibákért, csupán rögzíti azokat a jegyzőkönyvekben, amit átad Megrendelőnek. A vizsgálat során tapasztalt apró hiábákat lehetőségeinkhez mérten a helyszínen orvosoljuk, elősegítve ezzel is a rugalmas munkamenetet.

A nagyobb, több időt igénylő hibák/hiányosságok kijavítása az üzemeltető feladata.

Az ide vonatkozó jogszabály előírásai:

1.13. A kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát az 1.13.1–1.13.5. pontban meghatározott szempontok szerint kell elvégezni.

1.13.1. *  A kisfeszültségű villamos berendezés első ellenőrzését villamos biztonsági felülvizsgálattal létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.

1.13.2. *  A használatbavételt követően a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:

a) legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat végzése azokon a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni;

b) legalább évente legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő mozgatható (kézi, hordozható vagy szállítható) villamos gyártmányokon;

c) legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen;

d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése

  • da) az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
  • db) a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését,
  • dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;

e) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel;

f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre!!!

g) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése az a)–f) pontban fel nem sorolt esetekben az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel.

1.13.3. *  Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos ismétlődő (az eladáskori NEM!!!) villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

  • a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  • b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

1.13.4. *  A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

1.13.5. *  Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő – berendezések esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontig, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújításakor, a felújítás idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (97% score) - 3 votes

Erősáramú berendezések felülvizsgálata (tűzvédelmi felülvizsgálat)

AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA

A felülvizsgálatok alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. Ezen túlmenően a tűzveszélyt ugyan nem, de balesetveszélyt okozó villamos berendezések kiszűrése.

AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI

  • A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a villamos berendezést?
  • Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné?
  • Nem romlott –e le a villamos berendezés állaga (állapota) oly mértékben, amely már veszélyt jelent?

TULAJDONOS, ÜZEMELTETŐ FELADATAI

Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátóipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok. E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése. Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát elrendelő jogszabály az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), melyet az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelettel adtak ki. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló az elektromos berendezéseket, illetve az elektromos hálózatot vizsgálja annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az érvényben lévő szabványi előírásoknak, nem okoznak-e esetleg tüzet.

Az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelet szerint a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője – ha jogszabály másként nem rendelkezik:

  • 300 kilogrammnál, vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség, vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként
  • egyéb esetekben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja

Mikor szükséges elvégeztetni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát?

A különböző új villamos berendezések beüzemelése előtt, illetve az előírásoknak megfelelően, a beüzemelést követően meghatározott időszakonként kötelezően el kell végezni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat elvégzése kötelező, így minden munkáltató felelőssége és feladata is egyben, mivel az erősáramú berendezés felülvizsgálat segítségével lehet meggyőződni arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező berendezés, ill. berendezések biztonságosak-e és nem jelentenek-e veszélyt közvetlen környezetükre, illetve környezetükben tevékenykedő, munkát végző emberekre.

Hogyan is zajlik az erősáramú berendezések felülvizsgálata?

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát kizárólag megfelelő szakképzettséggel, felülvizsgálói jogosultsággal és 14. számú tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember végezheti el, egy előre meghatározott időpontban, a szükséges műszerek segítségével. Ezt követően a felülvizsgáló a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet, minősítő iratot készít, ezt átadja megrendelőnek. A minősítő irat része a feltárt hibákat tartalmazó hibajegyzék.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálata egy rendkívül összetett vizsgálat, ugyanis a tűzvédelemi és szabványos szerelés ellenőrzésén túlmenően kiterjed egyéb más vizsgálatok meglétének ellenőrzésére is. A vizsgálat során ellenőrizni kell az érintésvédelmi minősítő iratok meglétét, valamint azok érvényességét, illetve a vizsgálatot végző szakembernek nyilatkozni kell az iratokban az érintésvédelem hatásosságáról is.

A felülvizsgálat során feltárt – a hibajegyzék mellékletben szereplő – hibákat minél hamarabb célszerű kijavítani, hiszen kizárólag így kerülhetők el az esetlegesen bekövetkező balesetek. Az erősáramú berendezések felülvizsgálata a biztonságos munkavégzést szolgálja, legfőbb célja az emberi élet védelme, illetve a tűz-és robbanásveszély megelőzése.


Elvégzésének szükséges idejét leíró jogszabály

  • 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) XX. fejezet, 130. pont, 277.§

Elvégzésének módját leíró előírás

  • MSZ HD 60364-6:2017  62. fejezet – első felülvizsgálat esetén
  • MSZ 10900:2009 – ismétlődő (időszakos) felülvizsgálat esetén

Berendezések jelenleg érvényes műszaki-biztonsági előírásai

  • MSZ HD 60364  szabványsorozat
  • MSZ EN 60079  szabványsorozat
  • TvMI 12.3 (2020.01.22.) – felülvizsgálat és karbantartás
  • TvMI 7.4 (2020.01.22.) – villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote

Villámvédelmi felülvizsgálat

A hatályos jogszabályok szerint (54/2014. (XII. 5.) BM.) szükséges felülvizsgálni üzembe helyezés előtt , illetve a rendelet szerint időszakosan is kötelező az alábbiak szerint:

Villámvédelem felülvizsgálata

A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

  1. a)   a létesítést követően az átadás előtt,
  2. b)   e rendeletben előírt időszakonként vagy
  3. c)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból:

  1. a)   a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  2. b)   egyéb esetben legalább 6 évenként,
  3. c)   a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
  4. d)   sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát:

  1. a)   a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
  2. b)   a létesítést követően az átadás előtt,
  3. c)   a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és
  4. d)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote