Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

Mi az érintésvédelem?

Az érintésvédelem más szóval: közvetett érintés elleni védelem, vagy  “hibavédelem” – azon műszaki intézkedéseknek összessége, amelyek az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba (általában szigetelési hiba) esetén a földhöz képest veszélyes mértékű (>50V) feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütéses baleset bekövetkezését akadályozzák meg. A szakma a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet) nevezi röviden érintésvédelemnek.

Mi szabályozza a felülvizsgálatokat?

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, (a rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidőben hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) a következőket mondja ki:

19. § 
(1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

  1.   a)   létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
  2.   b)   érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése     esetén első lépésként;
  3.    c)   minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
  4.    d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

  1. a)   új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
  2. b)   a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
  3. c)   az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
  4. d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba

elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

(5) Működési próbát kell végezni:

  1. a)   áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
  2. b)   ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

  1. a)   kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente, illetve a 2018 január 01-én életbe lépett 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet mellékleteként megjelent Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján az iparilag alkalmazott kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon  szabványossági felülvizsgálattal évente
  2. b)   a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente

A  munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„b) az  összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a  potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”

  1. c)   azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

(7)   Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.

Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”

a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján:

1.1.22.1. A  villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos
szabványossági felülvizsgálatát a  villamos berendezés használatbavételét követően
a berendezés üzemeltetője

  • a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható
    biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
  • b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
    berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
    berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
    50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
    továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként,
  • c) egyéb esetben legalább 6 évenként

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote

Erősáramú berendezések felülvizsgálata (tűzvédelmi felülvizsgálat)

AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA

A felülvizsgálatok alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. Ezen túlmenően a tűzveszélyt ugyan nem, de balesetveszélyt okozó villamos berendezések kiszűrése.

AZ ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI

  • A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a villamos berendezést?
  • Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné?
  • Nem romlott –e le a villamos berendezés állaga (állapota) oly mértékben, amely már veszélyt jelent?

TULAJDONOS, ÜZEMELTETŐ FELADATAI

Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátóipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok. E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése. Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát elrendelő jogszabály az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), melyet az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelettel adtak ki. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló az elektromos berendezéseket, illetve az elektromos hálózatot vizsgálja annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az érvényben lévő szabványi előírásoknak, nem okoznak-e esetleg tüzet.

Az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelet szerint a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője – ha jogszabály másként nem rendelkezik:

  • 300 kilogrammnál, vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség, vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként
  • egyéb esetekben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja

Mikor szükséges elvégeztetni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát?

A különböző új villamos berendezések beüzemelése előtt, illetve az előírásoknak megfelelően, a beüzemelést követően meghatározott időszakonként kötelezően el kell végezni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat elvégzése kötelező, így minden munkáltató felelőssége és feladata is egyben, mivel az erősáramú berendezés felülvizsgálat segítségével lehet meggyőződni meg arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező berendezés, ill. berendezések biztonságosak-e és nem jelentenek-e veszélyt közvetlen környezetükre, illetve környezetükben tevékenykedő, munkát végző emberekre.

Hogyan is zajlik az erősáramú berendezések felülvizsgálata?

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát kizárólag megfelelő szakképzettséggel, felülvizsgálói jogosultsággal és 14. számú tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember végezheti el, egy előre meghatározott időpontban, a szükséges műszerek segítségével. Ezt követően a felülvizsgáló a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet, minősítő iratot készít, ezt átadja megrendelőnek. A minősítő irat része a feltárt hibákat tartalmazó hibajegyzék.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálata egy rendkívül összetett vizsgálat, ugyanis a tűzvédelemi és szabványos szerelés ellenőrzésén túlmenően kiterjed egyéb más vizsgálatok meglétének ellenőrzésére is. A vizsgálat során ellenőrizni kell az érintésvédelmi minősítő iratok meglétét, valamint azok érvényességét, illetve a vizsgálatot végző szakembernek nyilatkozni kell az iratokban az érintésvédelem hatásosságáról is.

A felülvizsgálat során feltárt – a hibajegyzék mellékletben szereplő – hibákat minél hamarabb célszerű kijavítani, hiszen kizárólag így kerülhetők el az esetlegesen bekövetkező balesetek. Az erősáramú berendezések felülvizsgálata a biztonságos munkavégzést szolgálja, legfőbb célja az emberi élet védelme, illetve a tűz-és robbanásveszély megelőzése.


Elvégzésének szükséges idejét leíró jogszabály

  • 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) XX. fejezet, 130. pont, 277.§

Elvégzésének módját leíró előírás

  • MSZ HD 60364-6:2017  62. fejezet – első felülvizsgálat esetén
  • MSZ 10900:2009 – ismétlődő (időszakos) felülvizsgálat esetén

Berendezések jelenleg érvényes műszaki-biztonsági előírásai

  • MSZ HD 60364  szabványsorozat
  • MSZ EN 60079  szabványsorozat
  • TvMI 12.3 (2020.01.22.) – felülvizsgálat és karbantartás
  • TvMI 7.4 (2020.01.22.) – villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote

Villámvédelmi felülvizsgálat

A hatályos jogszabályok szerint (54/2014. (XII. 5.) BM.) szükséges felülvizsgálni üzembe helyezés előtt , illetve a rendelet szerint időszakosan is kötelező az alábbiak szerint:

Villámvédelem felülvizsgálata

A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

  1. a)   a létesítést követően az átadás előtt,
  2. b)   e rendeletben előírt időszakonként vagy
  3. c)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból:

  1. a)   a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  2. b)   egyéb esetben legalább 6 évenként,
  3. c)   a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
  4. d)   sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát:

  1. a)   a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
  2. b)   a létesítést követően az átadás előtt,
  3. c)   a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és
  4. d)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote