Teljesítmény bővítés

A háztartásokban található elektromos fogyasztók száma egyre növekszik.  Bár a modern készülékek kevesebb áramot vesznek fel, a tendencia mégis növekedést mutat, hiszen az intelligens készülékek automatizált működése lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több más készüléket üzemeltessünk, így a lakások egyidejű áramfelvétele is növekszik. Egy lakás, vagy ház maximális áramfelvételét minden esetben a fogyasztásmérőnél elhelyezett főbiztosító névleges árama határozza meg. Ez az úgynevezett áramszolgáltatói kismegszakító, mely az elosztói engedélyes (áramszolgáltató) tulajdonát képezi, névleges árama a fogyasztási hely szerződésében rögzített. Bővítését és plombálását a megfelelő dokumentációk regisztrált villanyszerelővel történő elkészíttetése és beadása után kizárólag az áramszolgáltató szakemberei végezhetik. Ezt nevezzük teljesítmény-, vagy amper bővítésnek.

A teljesítmény-bővítés folyamata:

1.) Igénybejelentés: személyesen az ügyfélszolgálaton (vagy a Hálózatcsatlakozási Osztálynak  e-mailben) be kell adni a kitöltött Igénybejelentés nyomtatványt, melyen a személyes adatokon kívül meg kell adni a felhasználási helyre igényelt teljesítményt és tarifát. A nyomtatvány beadását követően megküldik a “Műszaki-Gazdasági Tájékoztató”-t (MGT), melyben szerepel az igényelt teljesítmény után fizetendő csatlakozási díj összege és egyéb műszaki feltételek.

2.) A fogyasztásmérő helyet felül kell vizsgáltatni egy ajánlott és regisztrált villanyszerelővel. Nem elég egy általános villanyszerelő, ehhez áramszolgáltatói ajánlott szerelői minősítéssel, regisztrált villanyszerelői vizsgával kell rendelkezni – jó hír: mi rendelkezünk vele! 🙂
A vizsgálat során felmérésre kerül a méretlen és mért fővezetékek keresztmetszete és műszaki állapota, a fogyasztásmérő hely műszaki állapota, illetve a megfelelő érintésvédelmi mód kialakítása. A felülvizsgálat eredménye dönti el, bővíthető-e az igényelt névleges áramerősségig az áramszolgáltatói kismegszakító, illetve szükséges-e ehhez műszaki beavatkozás, pl. méretlen vagy mért fővezeték csere, a mérőhely szabványosítása.

3.) Ezt követően kezdeményezni kell az áramszolgáltató ügyfélszolgálatán a teljesítménybővítést.  Ehhez szükséges a regisztrált villanyszerelő által elkészített B345. sz. csatlakozó műszaki dokumentáció és kivitelezői nyilatkozat. Amennyiben a teljesítmény-bővítés csatlakozási díj megfizetését igényli, úgy azt az ügyfélszolgálaton bankkártyás, vagy postai csekkes befizetéssel rendezni kell!

Igény esetén a teljes ELMŰ ügyintézést és a csatlakozási díj befizetését is átvállaljuk Ön helyett!

4.) A szerződés elkészültét követően az áramszolgáltató szakemberei elvégzik a főbiztosító(k) – szükség esetén a fogyasztásmérő – cseréjét és a zárópecsételést (visszaplombálást). Átfutási idő: kb. 8 munkanap. A zárópecsét felhelyezésekor a fogyasztónak vagy meghatalmazottjának jelen kell lennie és a regisztrált villanyszerelő kivitelezői nyilatkozatát be kell mutatnia az ELMŰ szerelőinek!

3 x 16 A-re bővítés
3 x 16 A-re bővítés

A bővítés az áramszolgáltató felé 32 A-ig csatlakozási díj-mentes. E fölött 3.600.- forint/Amper + ÁFA csatlakozási díj fizetendő. 32 A-ig a bővítésért az ELMŰ-ÉMÁSZ 7.565.- forint díjat számol fel, 32 A felett csak a csatlakozási díjat kell megfizetni. E szerint:

1 fázisú csatlakozás esetén 32 A ingyenesen jár minden fogyasztónak, nem szükséges csatlakozási díjat fizetni, csak a 7.565.- forint kiszállási díj megfizetése szükséges.
3 fázisú csatlakozás esetén a kismegszakítók névleges áramerősségi értékei összeadódnak, tehát 3×16 A  esetén 2×16 A (=32 A) ingyenes, csak a fennmaradó 16 A után kell fizetni, viszont a 7.565.- forintot nem kell.

Példa: 3×10 A-ről 3×16 A-re szeretnénk bővíteni. Tehát 30 A-ről, 48 A-re. Mivel 32 A-ig nincs csatlakozási díj, így csak a fennmaradó 16 Amperért kell fizetni: 16 x (3.600.-+ÁFA) = 16 x 4.572.- forint, azaz 73.152.- forint fizetendő.

Miért mondta a szerelő, hogy csak 25 A-ig bővíthető a hálózatom, miközben a szolgáltató szerint 32 A-ig ingyenes a bővítés és ez minden fogyasztónak jár?

A teljesítmény-bővítés lehetősége erősen függ a hálózat állapotától, a vezetékek keresztmetszetétől, a megfelelő érintésvédelem meglététől, a mérőszekrény típusától és elhelyezésétől. Pont ezért szükséges egy előzetes felülvizsgálat, melynek során megállapításra kerül a bővítés lehetősége. Régebbi épületeknél gyakori, hogy felújítás nélkül nem lehet bővítést végezni!

Figyelem! Társasházi felhasználási helyek esetében amennyiben a mérések elé szerelt áramkorlátozók azonos fázishoz tartozó védelmeinek értékét összeadva az igényelt áramérték fázisonként meghaladja a 32A-t, úgy a társasházi összekötő berendezést (felszálló méretlen fővezetékeket) egy kamarai jogosultsággal rendelkező tervezővel ellenőriztetni szükséges, villamos tervet kell készíttetni. A bővítéshez a mérőhely szabványosítását csak az áramszolgáltató által jóváhagyott terv után lehet megkezdeni.

Néhány példa (a teljesség igénye nélkül):

    • 3 x 10A nappali tarifáról 3 x 16A nappali + 3 x 16A vezérelt tarifára bővítés -> nem szükséges terveztetni, összesített áramérték 32A + 32A + 32A
    • 1 x 16A nappali tarifáról 3 x 32A nappali tarifára bővítés -> nem szükséges terveztetni, összesített áramérték 32A + 32A + 32A
    • 3 x 16A nappali tarifáról 3 x 16A nappali + 1 x 25A vezérelt tarifára bővítés -> terveztetni szükséges, összesített áramérték 41A + 16A + 16A
  • 1 x 20A nappali tarifáról 1 x 20A nappali + 1 x 20A vezérelt tarifára bővítés -> ha a két fogyasztásmérő külön fázisról van ellátva és a regisztrált villanyszerelő ezt a B345. sz. nyomtatványon igazolja, úgy nem szükséges terveztetni (azonos fázisról táplálva az áramérték 40A lenne, így tervköteles lenne)

Amennyiben a fogyasztásmérő hely a csatlakozó vezeték végpontján, a tulajdonjogi határon van (pl. családi házak esetén), úgy nem szükséges villamos tervet készíttetni, elegendő a regisztrált villanyszerelő által típus-fogyasztásmérő szekrénnyel kialakított mérőhely és annak dokumentációja.

Amennyiben a mérőhely nem a tulajdonjogi határon van (a csatlakozó vezetéken lévő első kötésponton), tehát a csatlakozási pont (tulajdonjogi határ) és a mérőhely között van olyan vezetékszakasz, amely méretlen szakasz ugyan, de a fogyasztó tulajdona, úgy kérhetnek villamos tervet!

A villamos terv esetleges szükségességét az áramszolgáltató minden esetben feltünteti a kiadott Műszaki-Gazdasági Tájékoztatóban, így annak megléte elengedhetetlen feltétele az árajánlat-készítésnek és a kivitelezés megkezdésének.

Kérdések esetén forduljon hozzánk bizalommal!

5.00 avg. rating (99% score) - 20 votes

Kikapcsolt mérőhely visszakapcsoltatása / Új bekapcsolás

Gyakran előfordul, hogy az áramszolgáltató különböző okok miatt a fogyasztásmérő helyet kikapcsolja, netán le is szereli a fogyasztásmérő(ke)t.

Ezek az okok lehetnek:

– ki nem egyenlített áramszámla / tartozás

– elmulasztott névátírás (15 nap túllépése)

– szabálytalan vételezés / a mérés befolyásolása

A kikapcsolások fajtáitól függően különbözik a visszakapcsolás menete is. Nézzük, milyen módon kapcsolhatja ki az áramszolgáltató a szolgáltatást és mi a menete a visszakapcsolásnak:

1. Kikapcsolás fővezetéken

Az áramszolgáltató a fogyasztásmérő fővezetékét kiköti a mérőből, majd a mérőhelyet zárópecséttel látja el, de a fogyasztásmérőt nem viszi el a helyszínről. Amennyiben 30 napon belül jelezzük a visszakapcsolási igényt és a fogyasztóirodán rendezzük a tartozást, úgy az áramszolgáltató 17.800.- forint visszakapcsolási díjért visszakapcsolja a szolgáltatást.

30 nap elteltével ugyanez a procedúra azzal a kivétellel, hogy az áramszolgáltató ajánlott szerelői rendszerében is szereplő regisztrált villanyszerelővel felül kell vizsgáltatni a mérőhelyet, és az általa kiállított kivitelezői nyilatkozattal kapcsolják vissza a szolgáltatást. Ebben az esetben forduljon hozzánk!

Kb. 1 év elteltével – ha nem kérelmezik a visszakapcsolást – az áramszolgáltató leszereli a fogyasztásmérőt és megszünteti a méretlen fővezetéket vagy a csatlakozó vezetéket. Sok esetben a fogyasztásmérő az ingatlanon belül található, így azt leszerelni nem tudják, marad tehát a fővezeték/csatlakozó megszüntetése. Ezt követően a szolgáltatás visszaállítása már nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak fog minősülni, a teendőket lásd lent.

2. Kikapcsolás a fogyasztásmérő leszerelésével

Az áramszolgáltató a kikapcsolást a fogyasztásmérő(k) leszerelésével és a méretlen fővezeték/csatlakozó vezeték megszüntetésével végzi el. Amennyiben a fogyasztó a kikapcsoláskor a helyszínen tartózkodik, úgy az ingatlanon belül elhelyezett fogyasztásmérőt a szakemberek le tudják szerelni, a munkalapot aláíratják a fogyasztóval. Ha a fogyasztó nincs a helyszínen, úgy csak az ingatlanon kívül elhelyezett fogyasztásmérőt tudják leszerelni, a munkalapot a helyszínen hátrahagyják.

A fogyasztásmérő leszerelésével megszűnik a villamosenergia-vásárlási, a hálózathasználati és a hálózatcsatlakozási szerződés az áramszolgáltatóval!

A szolgáltatás visszaállítása ezt követően nem visszakapcsolásnak, hanem új bekapcsolásnak minősül. Az érvényben lévő előírásoknak megfelelő szabványos mérőhely kialakításához ajánlott – regisztrált villanyszerelőre van szükség.

Az ajánlott-regisztrált villanyszerelőnek a kikapcsolt mérőhelyet szabványosítani kell a következők szerint:

– szabványos, rendszerengedélyes, kettős zárópecsételhetőségű tipizált fogyasztásmérő szekrényt kell felszerelni

– ki kell cserélni a méretlen és mért fővezetékeket réz vezetékekre

– érintésvédelmi relét (bővebben ITT) kell beszerelni a lakáselosztóba

– műszaki dokumentációt és kivitelezői nyilatkozatot (B345 sz. nyilatkozat) kell készíteni, melynek birtokában a fogyasztó kezdeményezheti az áramszolgáltatónál a fogyasztásmérő(k) felszerelését

A fogyasztónak az általunk kiállított dokumentációkkal személyesen fel kell keresnie az áramszolgáltató ügyfélszolgálati irodáját szerződéskötés céljából.

Ha ez megtörtént néhány napon belül felszerelik a fogyasztásmérő(ke)t.

ÚJ BEKAPCSOLÁS

Új bekapcsolásként kezelendőek azon felhasználási helyek, melyeken a villamosenergia vételezés lehetősége még soha nem volt kiépítve, vagy az 1 évnél régebben ki van kapcsolva. A bekapcsolás menete:

 – Társasházi mérőhelyek esetében:

    1. Be kell adni egy igénybejelentést az ügyfélszolgálaton
    2. Az igénybejelentésre válaszként megküldik a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót (MGT)
    3. Amennyiben a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatóban szerepel, hogy villamos kiviteli tervre van szükség a csatlakozó berendezésről, úgy egy kamarai jogosultsággal rendelkező villamos tervező által készített tervre van szükség, melyet jóvá kell hagyatni az áramszolgáltatóval
  1.  

Ha mindez megvan, akkor egy regisztrált villanyszerelővel az elfogadott terv szerint ki kell építtetni a szabványos fogyasztásmérő helyet, mely tartalmazza egy tipizált fogyasztásmérő szekrény felszerelését, a méretlen és mért fővezetékek védőcsövezését és vezetékezését, összekötő berendezésre csatlakoztatást, illetve a mért fogyasztói főelosztó kialakítását és a szükséges dokumentációk elkészítését. A mérőhely kiépíttetésének költségeit a fogyasztó viseli, 32A díjmentesen jár mindenkinek, e fölött hálózatfejlesztési díj fizetendő.

Példák: kikapcsolt és általunk szabványosított mérőhelyre:

Kikapcsolt mérőhely (nem szabványos)
Kikapcsolt mérőhely (nem szabványos)

 

Szabványosított mérőhely

– Családi házak esetében:

A különbség annyi, hogy mivel a fogyasztásmérőhely közvetlenül a csatlakozóvezeték végpontján kerül kialakításra, nincs szükség villamos tervre. Itt lehetőség van szabadvezetékes, vagy földkábeles csatlakozást választani, illetve kérhető ideiglenes és végleges bekapcsolás.

Ideiglenes bekapcsolás: 1 évre igényelhető (pl. építkezés esetére)

Amennyiben a közcélú elosztóhálózat szabadvezetékes, úgy egy segédoszlopon kell a mérőhelyet kiépíteni, a csatlakozóvezeték is szabadvezeték, melyet a fogyasztó fizet. Hálózatfejlesztési díj nincs, egyszeri 14.762.- forintért akár 3 x 32A is igényelhető 1 évre.

Az építkezéshez szükséges egy-és háromfázisú dugaszoló aljzatok, érintésvédelmi relé és kismegszakítók kerülnek elhelyezésre a főelosztóban.

Példa általunk kialakított ideiglenes mérőhelyekre: 

Ideiglenes mérőhely segédoszlopon szabadvezetékes csatlakozóval
Ideiglenes mérőhely segédoszlopon (szabadvezetékes)

 

Egy-és háromfázisú dugaszolóaljzatokkal, életvédelmi relével
Egy-és háromfázisú dugaszolóaljzatokkal, életvédelmi relével

Végleges bekapcsolás: a mérőhely kerülhet segédoszlopra, az épület falára, épített falra (pl. kukatároló), de talajba telepíthető mérőszekrények is vannak. Kérhető szabadvezetékes és földkábeles csatlakozó is. A szabadvezetékes csatlakozót az áramszolgáltató 30 méter, a földkábeles csatlakozót 15 méter földfelszínre vetített hosszig díjmentesen biztosítja. A mérőhely kiépíttetésének költségeit itt is a fogyasztó viseli. Földkábeles csatlakozó kivitelezését az áramszolgáltató végzi, melynek átfutási ideje minimum 6 hónap!

Példák általunk kialakított végleges mérőhelyekre:

Talajba telepített fogyasztásmérő szekrény földkábeles csatlakozóhoz
1 mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény (földkábeles)

 

2 mérőhelyes fogyasztásmérő szekrény (földkábeles)

 

Kerítéspillérre telepített dupla háromfázisú fogyasztásmérő hely
Kerítéspillérre telepített dupla háromfázisú fogyasztásmérő hely

 

Nappali + vezérelt + H tarifás mérőhely (társasház)

 

 

 

…és a hálózatra csatlakozás pillanatai…

5.00 avg. rating (98% score) - 6 votes

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

Mi az érintésvédelem?

Az érintésvédelem más szóval: közvetett érintés elleni védelem, vagy  “hibavédelem” – azon műszaki intézkedéseknek összessége, amelyek az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba (általában szigetelési hiba) esetén a földhöz képest veszélyes mértékű (>50V) feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütéses baleset bekövetkezését akadályozzák meg. A szakma a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet) nevezi röviden érintésvédelemnek.

Mi szabályozza a felülvizsgálatokat?

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, (a rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidőben hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) a következőket mondja ki:

19. § 
(1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

  1.   a)   létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
  2.   b)   érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése     esetén első lépésként;
  3.    c)   minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
  4.    d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

  1. a)   új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
  2. b)   a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
  3. c)   az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
  4. d)   jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba

elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

(5) Működési próbát kell végezni:

  1. a)   áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
  2. b)   ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

  1. a)   kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente, illetve a 2018 január 01-én életbe lépett 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet mellékleteként megjelent Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján az iparilag alkalmazott kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon  szabványossági felülvizsgálattal évente
  2. b)   a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente

A  munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„b) az  összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a  potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”

  1. c)   azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

(7)   Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.

Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:

„(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”

a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján:

1.1.22.1. A  villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos
szabványossági felülvizsgálatát a  villamos berendezés használatbavételét követően
a berendezés üzemeltetője

  • a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható
    biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
  • b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
    berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
    berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
    50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
    továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként,
  • c) egyéb esetben legalább 6 évenként

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote

Erősáramú berendezések felülvizsgálata (tűzvédelmi felülvizsgálat)

Vállalkozásunk egyik fő profilja a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok. Ilyen általunk végzett villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok egyrészt érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok, másrészt az erősáramú berendezések (tűzvédelmi) felülvizsgálata is. 

Minden felülvizsgálat elvégzésében megfelelő képesítéssel és műszerezettséggel állunk új és régi ügyfeleink rendelkezésére, mind lakossági, mind ipari területeken.

Erősáramú berendezés felülvizsgálat – tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát elrendelő jogszabály az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), melyet az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelettel adtak ki. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló az elektromos berendezéseket, illetve az elektromos hálózatot vizsgálja annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az érvényben lévő szabványi előírásoknak, nem okoznak-e esetleg tüzet.

Az 54/2014 (XII.5.) BM sz. (OTSZ) rendelet szerint a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 300 kilogrammnál, vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség, vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetekben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

Mikor szükséges elvégeztetni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát?

A különböző új villamos berendezések beüzemelése előtt, illetve az előírásoknak megfelelően, a beüzemelést követően meghatározott időszakonként kötelezően el kell végezni az erősáramú berendezések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat elvégzése kötelező, így minden munkáltató felelőssége és feladata is egyben, mivel az erősáramú berendezés felülvizsgálat segítségével lehet meggyőződni meg arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező berendezés, ill. berendezések biztonságosak-e és nem jelentenek-e veszélyt közvetlen környezetükre, illetve környezetükben tevékenykedő, munkát végző emberekre.

Hogyan is zajlik az erősáramú berendezések felülvizsgálata?

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát kizárólag megfelelő szakképzettséggel, felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el, egy előre meghatározott időpontban, a szükséges műszerek segítségével. Ezt követően a felülvizsgáló a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet, minősítő iratot készít, ezt átadja megrendelőnek. A minősítő irat része a feltárt hibákat tartalmazó hibajegyzék.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálata egy rendkívül összetett vizsgálat, ugyanis a tűzvédelemi és szabványos szerelés ellenőrzésén túlmenően kiterjed egyéb más vizsgálatok meglétének ellenőrzésére is. A vizsgálat során ellenőrizni kell az érintésvédelmi minősítő iratok meglétét, valamint azok érvényességét, illetve a vizsgálatot végző szakembernek nyilatkozni kell az iratokban az érintésvédelem hatásosságáról is.

A felülvizsgálat során feltárt – a hibajegyzék mellékletben szereplő – hibákat minél hamarabb célszerű kijavítani, hiszen kizárólag így kerülhetők el az esetlegesen bekövetkező balesetek. Az erősáramú berendezések felülvizsgálata a biztonságos munkavégzést szolgálja, legfőbb célja az emberi élet védelme, illetve a tűz-és robbanásveszély megelőzése.


Elvégzésének szükséges idejét leíró jogszabály

  • 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) XX. fejezet, 130 pont, 277.§

Elvégzésének módját leíró előírás

  • MSZ HD 60364-6:2017  62. fejezet
  • MSZ 10900:2009

Berendezések jelenleg érvényes műszaki-biztonsági előírásai

  • MSZ HD 60364  szabvány sorozat
  • MSZ EN 60079  szabványsorozat
  • TvMI 12.2  2017.07.03.

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote

Villámvédelmi felülvizsgálat

A hatályos jogszabályok szerint (54/2014. (XII. 5.) BM.) szükséges felülvizsgálni üzembe helyezés előtt , illetve a rendelet szerint időszakosan is kötelező az alábbiak szerint:

Villámvédelem felülvizsgálata

A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

  1. a)   a létesítést követően az átadás előtt,
  2. b)   e rendeletben előírt időszakonként vagy
  3. c)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból:

  1. a)   a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  2. b)   egyéb esetben legalább 6 évenként,
  3. c)   a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
  4. d)   sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát:

  1. a)   a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
  2. b)   a létesítést követően az átadás előtt,
  3. c)   a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és
  4. d)   a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

Forduljon hozzánk bizalommal, kérje árajánlatunkat!

5.00 avg. rating (95% score) - 1 vote